Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában • 85

Hadi Tanács leirata.

35 Ez az erélyes, de kétségkívül helyes és korrekt válasz nem igen tetszett a megyei bizottmánynak, mert szerintük Tolna megye közönsége eddig valóban a legnagyobb igyekezetet tanúsította az önkéntesek kiállítása körül. Hiszen éppen a nemzeti őrsereg előállításában kifejtett buzgó tevékenységéért mondott köszönetet már július 1-én Nagykanizsáról írt levelében Csányi László kormánybiztos Tolna megyének, amelyet „szívemelő példaképül" állított az ország többi megyéje elé, nemcsak a pontos kiállítás, hanem még azon pénzbeli segély miatt is, amellyel az őrsereg útbaindításához a költségeket előlegezte és ezáltal a kincstárt nagy gondtól kímélte meg.

36 A két sereg eddig ismertetett adataiból könnyen megállapíthatjuk, hogy a legénység legnagyobb része szegény paraszti sorból került ki. Parancsnokaik között kevés hivatásos tisztet, annál több kisnemest, megyei tisztviselőt és ügyvédet, rajtuk kívül még egy-két mérnököt és arisztokratát találhattunk. A tisztek fizetése és a legénység zsoldja általában egyenlő volt a rendes sorkatonák díjazásával, bár eleinte az önkénteseket a nemzetőrségnél jobban dotálták, mint a sorkatonákat és csak a mozgó nemzetőrségnek átszervezése után egységesítették a zsoldot az esetleges elégedetlenségek elkerülése miatt. A mobilizált két nemzetőri sereg., az adott körülmények között kielégítően felszerelve és ellátva, 1848. július 5-én elindult a részére kijelölt táborba. A Dráva-menti őrvonalra rendelt sereg a kapott felsőbb katonai parancs szerint Bonyhádról nem közvetlenül Pécsre, hanem a parancsban megadott úti- és állomáshelyek kijelölésével Dunaszekcső irányában menetelt gróf Viczay Ádám őrnagy parancsnoksága alatt. A menetrend a következő volt: július 5-én indulás Bonyhádról Szekcsőre, ahol lemaradt 400 ember és ahol éj jeleztek és élelemmel látták el őket, július 6-án Szekcsőről Mohácsra ment tovább a megmaradt seregrész és ott visszahagytak 200 nemzetőrt, a többiek még aznap tovább meneteltek - Dályokra, ahol megint élelmet kaptak és szállásoltak, ott visszamaradt egy 288 főből álló század, július 7-én menet tovább Battinára, ahol onnan Csuzára, ott végül Vörösmartra, ahol főnyi csapatot helyeztek el, mint végső rendeltetési helyükre érkezetteket, július 8-án a még megmaradt 300 emberből Hercegszöllősön 200 Kecskenden pedig 100 főből álló őrséget állítottak fel, az összlétszám tehát 2168 volt. Itt Kecskenden vette fel azután a sereg az érintkezést a Baranya megyei nemzetőrséggel és ettől az időponttól kezdve utalta a baranyai alispán a tolnamegyei 2. zászlóalj részére a zsoldot.

37 A bácskai mobilizált sereg Tolnáról Forster Antal alezredes parancsnoksága alatt ugyancsak július 5-én indult útnak gőzhajón Bajára és onnan 400 200 400 98