Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában • 85

tisztikara a katonasággal együtt a lázadókhoz csatlakozott. Ezt a tájékoztatót a kerületi nemzetőrség parancsnokának, báró Jovits István tábornoknak rendelkezése alapján küldte meg a torontáli alispán Knézy, bácskai alispánnak azzal a megjegyzéssel, hogy a már meglevő nemzetőri csapatokat a tábornoktól futár útján nyerendő utasításnak megfelelően kell majd Óbecsére útbaindítani. Ugyanígy intézkedett egyidejűleg a bácskai teljhatalmú királyi biztos, Csernovits Péter, temesi gróf is, azzal a különbséggel, hogy Knézy a nemzetőröket egyelőre ne indítsa el, mert a „lázadás főnökeivel folyamatban levő tárgyalások reményekre jogosítanak".

11 A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre és a délvidéki szerb mozgalmak nemhogy nem szűntek meg, hanem inkább még egyre nagyobb méreteket öltöttek. A szerbek táborokba sáncolták el magukat. Ágyukat, fegyvereket szereztek, sőt kaptak, amint azt a titeli esetben is láttuk, amikor minden ellenállás és akadály nélkül jutottak hozzá az ágyukhoz. A kormány hiába utasította az illetékes katonai parancsnokokat a lázadás megfékezésére, azok vagy egyenesen megtagadták az engedelmességet, vagy teljesen passzívan nézték a garázdálkodásokat. Nem maradt más hátra, a néphez kellett fordulni és a megajánlott 10 000 nemzetőrt, helyesebben honvédet, napokon belül kiállítani és felfegyverezni, sőt a mozgó nemzetőrzászlóaljak számát minél inkább szaporítani. Ebből kifolyólag a belügyminiszter Tolna megyét is felszólította, hogy „a déli részekre a házak és a haza védelmére legalább 2000 polgárt két hét alatt állítson ki. Fegyvereit és kaszáit a nép hozza magával, illetőleg hordja össze és azokkal a kiállítandó őrsereget fegyverezzék fel"... „Az alkalmazásra és ellátásra vonatkozólag a rendelkezést a megye Csányi László kir. biztostól és Ottinger Ferenc vezérőrnagytól fogja majd kapni" — fejeződött be a miniszteri leirat.

15 E felhívás értelmében a megye rendre és csendre felügyelő központi választmánya a június hó 16-án tartott ülésében úgy rendelkezett, hogy a megye népességéhez képest igazságos kivetés alapján a földvári járásból: Agárd 32, Alsónyék 10, Alsó-és Felsőapáti 3, Báta 35, Bátaszék 50, Dolinái, Kövesd 1, Lajvér2, Bikács 11, Bölcske 44, Decs 24, Dunaföldvár 128, Dunakömlőd 14, Fadd 45, Felső-Hídvég 2, Közép- és Alsó-Hídvég" 1, Gerjen 12, Dunaszentgyörgy 10, Györköny 25, Hencse 1, Kajdacs 12, Kajmád 3, Jegenyés 1, Madocsa 21, Mözs 21, Németkér 11, Paks 93, Pilis 7, Szedres 5, Julia-major 1, Közép-major 1, Szekszárd 104, Tápé 1, Tolna 65, Tengelic 4, Zichy-Tengelic 2, Nagydorog 28, öcsény 24, Várdomb 7, összesen 850. A dombóvári járásból: Bedeg 10, Dalmand és Leperd 3, Dombóvár 19, Tüske-Konda és Majsa 6, Döbrököz 28, Szarvasd és Csurgó 1, Értény 15, Felsőnyék 14, Fürgéd 3, Gonoszd 1, Gyula—Jovánca 28, Gyánt 1, Ireg 34, Muth-puszta 9, Héh-kút 1, Kánya 9, Kocsola 17, Kurd 15, Kosba 3, Kónyi 19, Lápafő 5, Kecsege 2, Majsa 3, Meggyes 2, Nak 10, Nosztány 3, Nagyszokoly 18, Ozora 43, Pari 10, Pincehely 29, Regöly 20, Szakály 15. Szakcs 32, Szántó 15, Szemcse 2, Tamási 34, Tengőd 4, Tóth-Keszi 16, TóthKér 3, Várong 4, Összesen: 501. A völgységi járásból: Alsó-Nána 12, Apar 9, Apáti és Dömörkapu 14, Belac 4, Bonyhád 61, Börzsöny 2, Szerdahely 2, Berekalaja és szt. Mária 1, Cikó és Széplak 17, Grábóc 4, Györe 9, Hant és Alajsa 6, Harc és Janya 8, Kakasd és Széptölgyes 19, Kismányok 6, Kovácsi 4, Kisdorog 14, Kis- és Nagyvejke-Csókafő 10, Ladomány 1, Lengyel 8, Majos és Csöcske 16, Mórágy 18, Mőcsény 5, Máza 9, Mucsfa 10, Mucsi 20, Nagymányok 12, Tevel és Odány 29, Palatinca 1, Szálka 12, Izmény 14, Várasd 9, Váralja 14, Závod és Czél 10, Zomba 27, összesen: 419. A simontornyai járásból: Belecska 7, Berény 13, Bikádor 2, Borjád 4, Csibrák 10, Csicsó, Csernyéd 1, Dúzs 5, Felső-Pél 1, Alsó-Pél 1, Felső-Nána 16, Görbő 4, Gyönk 31, Hidegkút 8, Hő90