Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Szilágyi Mihály: Tolna megye kereskedelme a török kiűzésétől 1848-ig • 61

pontból mellőztem a gőz és vízi erőt, és felhasználom a rabboknak tehettsé­geit... ,m Mindössze négy külföldi munkást alkalmaz heti 55 forintos bérért felvigyázói státuszban. Bizonyos mértékig egyetérthetünk Aichelburgnak azzal a fejtegetésé­vel, hogy a „Dolgozó háznak főtzélja a gyári kelléktül egészen különböző ter­mészetű lévén... iparfejlődési szempontból sinormértékül nem szolgálhatnak, és a lántzba vert munkásnak munkabeli eredménye az ipar fejlődésére mitse bizonyít". Ezzel szemben hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a szekszárdi posztó­gyár néven emlegetett dologház termékei áruvá váltak és Aichelburg befekte­tett tőkéje bőven megtérült. A rabok keze alól kikerülő posztószövetek keres­kedelmi forgalomba kerültek és a keresletkínálat alakulásának megfelelően hol kevesebb, hol több hasznot hoztak a tőkésnek. Végeredményben a szekszárdi posztógyárat a maga primitív formájában is az ipari tőke első Tolna megyei megjelenésének tekinthetjük. * Évszázadokon keresztül a kereskedelem, jórészt a kézműipari tevé­kenységgel fonódott össze. A céhiparosok diktálták a kínálatot, de a XIX. század derekán elveszítik jelentőségüket, s a vásárokon kiszorítják őket a kereskedők. Egyre inkább különválik az ipari és kereskedelmi tevékenység. Maguk a céhiparosok is jórészt a vásárolt áruk eladásából tartják fenn magu­kat, egyre jobban összeszűkül saját termelésű áruik fogyasztói piaca. A tőkés iparos mellett megjelenik a tőkés kereskedő is. Eddig a sza­tócs és a kereskedő kalmár eladási forgalma legfeljebb a család szolid megélhe­tését fedezte. A XIX. század negyvenes éveiben néhány tehetősebb kereskedő már azért kereskedik és tegyük hozzá: sikerrel, hogy gazdagodjék. A primitív vegyesboltok mellett megjelenik néhány olyan bolt is, amely a mai szaküzlet ősének tekinthető. A külföldről beözönlő textiláru bőví­ti az áruválasztékot és lehetőség nyílik önálló „rőfös bolt" és divatárubolt kialakítására. Egy-egy kereskedelmi árucsoportból már feltölthető a bolt rak­tára és pl. a ruházatot árusító boltnak már nincs szüksége a petróleum, a só és más napi közfogyasztási cikkek tartására ahhoz, hogy megteljék a bolt áruval és jövedelmezően működjék. Ebben az időszakban kezdi pályafutását a később megyeszerte híressé váló Pirnitzer-dinasztia, amely egyre bővülő áruválasztékával, vevőkörével és növekvő tőkeerejével a megye egyik legnagyobb üzletházát alakította meg Szekszárdon. Az 1840-es évek vége felé letűnőben van az ipar és kereskedelem hosszú évszázadokon át megmerevedett kora, és utat keres magának a tőkés iparos, a gazdagodó kereskedő, hogy a század második felében új stílust vigyen a megye gazdasági életébe. 6 Tanulmányok Tolna megye történetéből. 81

Next

/
Thumbnails
Contents