Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Bevezetés

Bevezetés Tolna megye történetének megírása több, mint 120 éve felvetődött és mindmáig megoldatlan kérdés. Az 1885. évi január 20-án tartott törvényhatósági bizottsági ülésen Péchy József tolnai prépost-plébános javaslatot terjesztett elő, hogy a honfoglalás 1000 éves évfordulójára a közgyűlés készíttesse el a megye monográfiáját és forduljon felhívással az ország összes törvényhatóságához, hogy hasonló módon vegyenek részt a millenniumi ünnepségeken. Javaslatában előadta, hogy az 1840-es években Augusz Antal akkori alispán 'szervezett egy társaságot a monográfia megírására, munkájukat a szabadságharc és az azt követő események félbeszakították. A törvényhatósági bizottság a javaslatot elfogadta, 12 tagú delegációt küldött ki az előkészítő munkák elvégzésére. így kapott megbízást a honfoglalás előtti idők történetének megírására a kor nagytekintélyű régésze, Wosinszky Mór, míg a szorosabb értelembe vett 1000 éves történelem megírását Kammerer Ernő, a Tolna megyei születésű kitűnő történész vállalta el. Wosinszky munkája, Tolna vármegye Története I. és II. köteteként 1896-ban meg is jelent. Kammerer Ernő hatalmas anyaggyűjtést végzett, de a kötetek összeállítására sor nem került. Adatgyűjtése nem veszett el, a legmegfelelőbb helyre, a megye Levéltárába került. Ötven évvel Péchy javaslata után újabb kezdeményezést karolt fel a megye. Dr. Holub József, a pécsi egyetem szekszárdi származású professzora 1936-ban javasolta, hogy „Tolna megye múltjából" címmel adjon ki tanulmánysorozatot a törvényhatóság. Ez a javaslat is pártfogásra talált és több füzete jelent meg mindaddig, míg a II. világháború miatt további kiadása lehetetlenné nem vált. A felszabadulás előtt, de azt követően is számos községi monográfia jelent meg, több feldolgozás foglalkozott a megye történetének egyes szakaszaival, újságcikkek ismert és nem ismert kuriózumokat tártak fel. 1962-ben jelent meg a „Múzeumi Füzetek" ma is folyamatos sorozata, melyben dr. Mészáros Gyula múzeumigazgató maga és munkatársai tevékenységéről ad számot. E sok és lelkes törekvés ellenére az 1840-es években elindult megyei monográfia elkészítésié még ma is csak cél és szándék. Ezzel a kötettel újabb sorozat indul meg és célja a modern, tudományos alapokon álló megyei helytörténeti munka előkészítése. A történettudomány fejlődése újabb megismerésekhez vezetett, a szocialista világfelfogás ragaszkodik a múlt valós feltárásához, a nagy emberek sokszor céltudatosan elferdített, misztikus ábrázolása helyett a tömegek múltját akarja feltárni. A történelem iránt régen csak a közép és vezető osztályok érdeklődtek, most a jobbágyok és zsellérek leszármazottai is követelik múltjuk feltárását és a történelem az egész nép történetét jelenti. Mindez viszont azt követeli, hogy ne vegyük át mechanikusan a korábbi történelemszemlélet állásfoglalásait, hanem igyekez-