Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig • 9

sát a hiteleshelyi munkától azzal magyarázza: „A ciszterci apátság konventje nem rendelkezett pecsétltieil, csupán maga az apáit". 248. A szekszárdi apátok jegyzékét Fraknói állítatta össze (1. m. 56—57. 1.). Kiegészítését Sörös Pongrác végezte el (PRT. XII/B. a Szekszárddal foglalkozó részben passim). 249. Vitéz Jánost 1470-ben említik szekszárdi conmtmdátorként, azonban még, a következő években is az ő kezén

1 volt az apátság (Koller i. m. IV. 180—187. 1.). 250. Pl. 1403^ban Kropidló János lészlaui püspök, 1496-ttól Sttarza Ascanio Mária bíboros; 1505^től Isvalies Péter bíboros a commendátar (emelietíti a veszprémi püspökség és pécsváradi apátság birtokosa). 251. Zichy X. 223—227. L; Az aipát levele a 226. 1. (Szekszárd, 1461. júl. 7.) 252. Lásd: Zichy X. 169. 1.! 253. A leotar szerepére a káptalanoknál lásdí Mezey i. m. 69—73. 1. 254. Miklósy Zoltán: Hiteleshely ós iskola. Levéltári Közlemények, 1940—1941. 177. 1.: Felsorolja azokat a bencés konventeket, amelyeknél lectart talált. 255. Uo. Ebből a tényből szabad művészetek iskoláinak (működésére következtet. Ez a következtetlés azonban túlságosan merevnek és differenciálatlannak tűnik.; Sörös már óvatosabbnak fogalmaz (PRT. XII/B. 55. il.): „Ugyanezen okiratban a monostor belső élete szempontjából különösíen fonitos Pál lector említése. Ebből aztt láthatjuk, hogy Szekszárd monostori iskolájai működött, ts az olvaisószerzetes az énekessel együtt gondoskodott róla, hogy a növendékség mindazon isimereteket elsajátítsa;, melyekre monostori hivatásia körében szüksége lesz." Azonban hozzá kell tenni azt, hogy a konveníti iskolákban nemcsák egyházi pályára készülő fiatalok kaptak kiképzést. 256. Corpus Iuris Hungarici I. k. (Budapest, 1899.) 508—509. 1. 1492.: XLIX. 257. A bencésekre is vonatkozik Kumoravitz megállapítása: A custos „Állása bizalmi jellegű, és lépcső a priori méltóságra" (Kumorovitz, 1934. 11. 1.). 258. Mezey i. m. 73—74., 75. 1.; A XV. században nyilván már a szekszárdi cusitos is külön jövedelem felett rendelkezett, mint Koloizsmonostoirön 1418-bam és Pécsváradon 1503 táján (PRT. XII/B. 33. illetve 79. 1.). 259. ÁUO III. 171-^176. 1. 260. ÁUO XII. 650—651. 1. 261. Zichy II. 613. 1. 1355. 262. Zichy III. 97. 1. 263. Cusitos vezetőszerepét meggyőzően bizonyította: Kumorovitz, 1928. 9. 1. 264. Anjou IV. 211—216. 1. 1342-ben: „presenitibus Marcello- filio Jacóbi de Leus homine reglis et fratre Bernaldoi cusitode". 265. PRT XII/B. 329. 1. 266. Pl. Péosváradon 1439-ben 13 szerzetesít és hat növendéket talált a pécsi püspök egy vizitáció alkalmával (PRT. XII/B. 27. 1.). 267. A „religiosus vir abbas" formula használata a XIV. században általánosnak látszik. Később az apátot „domiinus"-inak kezdik címezni. Ennek haszinálatla, talán a „religiosus vir" foglalom tartalmi kiszélesedésének ellensúlyozására éls az apát méltóságának kihangsúlyozására szolgál. 268. Kumorovitz, 1928. 7. 1., névjegyzékük (Uo. 8. 1.) 269. Mezey László: Ország egyetem nélkül — a magyarországi felsőoktatási a középkor végén. Előadás a Pécsi Tudományegyetem állami- és jogtudományi kara egyetemtörténeti konferenciaiján 1967. október 12-én. Az előadás kéziratált a szerző volt szíves rendelkezésünkre bocsátani, amiért fogadja ezúton is hálás, kösizönetünlket. A „clericus cbori"-ra vonatkozóan mindenben ennek atz előadásnak megállapításait! követtük. 59