Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig • 9

Jegyzetek 1. Wenczel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár I.—

XII. Pest—Budapest, 1860— 1874. (továbbiakban: ÁUO) XII. 650—651. 1.: „Quum rerum gestarum recordacio sub ©bliuionis cinere sólet sepeliri; pulchra igitur inoleuit humani generis consuetudo<, ut ea, que agunitur in tempore, litterarum testimoraioi confirmentur." 2. A kérdést európai keretekben tárgyalja Hajnal István: írástörténet az írásbeliség felújulása korából. Budapest, 1921.; Lásd még: Kumorovitz L. Bernát: A középkord magyar „magánjogi" írásbeliség első korszaka (XI.—

XII. század). Századok, 1963, 1—27. 1. 3. Franz Eckhart: Die glaubwürdige Orte Ungarns in Mittelalter. Különlenyomat a Mitteilungen für österreichische GesehiehtsfOiiischung IX/2. kötetléből, Innsbruck, 1914. (továbbiakban: Eckhart, 1914.) 10—15. 1. — Ennek rövidebb változata: Eckhart Ferenc: Hiteles helyeink eredete és jelentősége. Századok, 1913. (továbbiakban: Eckhart, 1913) 645. 1. 4. Hiteleshelyeink kialakulásénak kezdeteire: Eckhart, 1913. 648—650. 1.: Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Budapest, 193Ö. (továbbiakban: Szentpétery, 1930.) 121—125. 1. 5. Szentpétery, 1930, 121. 1. 6. Corpuis Iurás Hungarici. Szerk.: Márkus Dezső. I. (Budapest, 1899.) 170. 1.: 1351: III. 7. Szentpétery, 1930. 215. 1.; Kumorovitz L. Bernát: Az authentikus pecsét. Turul 1936. (továbbiakban: Kumorovitz, 1936.) 62. 1. 8. A zichi és vásonkeői gróf Ziichy-család idősb ágának okmánytára I—

XII. Szerk.: Nagy Imre, Nagy Iván, Kammerer Ernő, Dőry Ferenc, Lukcsics Pál. Budapest., 1872—1931. (továbbiakban: Zichy.) II. 260—261. 1. 1347. jún. 28. — Eredetije: Országos Levéltár (továbbiakban: OL.) középkori gyűjtemény (továbbiakban: Dl.) 76 849. 9. Kumorovitz, 1936. 45. 1. 10. Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. Budapest, 1879. (továbbiakban: Fraknói) 11. 1. A szekisizárdi apátság nem tartozott a területileg illetékes pécsi megyéspüspök joghatósága alá (exemptio), hanem csak az esztergomi érsek ítélkezhetett felette. A királyi alapítás jelentőségét a hiteleshelyi működés szempontjából újszerűen érttékeli: Mezey László: A pécsi egyetemalapítás előzményei (A deákság és hitelesheily kezdeteihez). Jubileumi tanulmányok I. „A pécsi egyetem történetéből." Pécsi, 1967. (továbbiaikban: Mezey) 75. 1. 11. így pl. az Osl nemzetség családi monostorának alapított csornai egyház; részére a Kanizsaiak engedélyt eszközöltek ki Zsigmond királytól, hogy hitéleshelyként működhessen. A király azonban kikötötte, hogy az Osl nemzeiiség tagjai számára nem állíthat ki okleveleket. Vö: Horváth Antal: A csornai konvent hitbleshelyi működése. A keszthelyi Gimnázium Évkönyve 1942/43. 6—7. 1.; Zsigmondkori Okmánytár. Szerk.: Mályusz Elemér. I. k. Bp., 1951. 2874. szám. 12. Az apátság birtokairól: Fraknói i. m. 33—38. 1. (Az összeállítás nem tekinthető teljefenek.) 4S