Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig • 9

Ezeknek az adatoknak alapján megállapíthatjuk, hogy a konvent körzetének magját Tolna megye képezte, amely „dél és nyugat; azaz Baranya és Somogy megyék felé azonban jóval terjedelmesebb volt"

231 a mainál. Már ennek a hatalmas területnek ügyei is elegendő munkával látták el a konventet. Ennek ellenére szinte az egész Baranya megyét is a területi hatáskörébe számíthatjuk, hozzátéve természetesen azt, hogy viszont a pécsváradá konvent is sűrűn teljesít megbízatásokat Tolna megyei területen. Bodrog megyéből is hatalmas részeket jártak be a szekszárdi konvent kiküldöttei. Somogy és Fejér megyei helység már ritkán fordul elő a testület kiadványaiban. A^ alábbi vázlatos összeállításban a körzet szélső pontjait soroljuk fel megyékre bontva.

232 Fejér megye: Vájta (a megye déli részién) Szentmárton (a solti székben) Somogy megye: Igal—Kazsok—Büssü—Pata—Hobol vonaláig, amely észak—déli irányban halad a Tolna, majd a Baranya megyei határ mentén. Baranya megye: az egész megyében végeztek kiszállásokat délen a Sámod (Paprád)—Viszló—Siklós—Dályog vonaláig, amely a déli megyeihatár közelében a Somogy megyei határtól a Dunáig nyúlik megközelítőleg egyenesen nyugat—keleti irányban. Bács és Bodrog megye: széles sávban követi a Duna vonalát észak—déli irányban. Baja környékétől kezdve Bátmonostoron, Bezdánon (Békakúton, Koluton), Monostorszegen, Zomboron keresztül körülbelül Apatin magasságáig. (Ezeknek a helységeknek túlnyomó része ma már nem tartozik Magyarország területéhez.) V. A hiteleshely személyzete. 1. Névjegyzék. A szekszárdi konvent hiteleshelyi működésében résztvett személyek névsorát a konvent kiadványaiból rekonstruáltuk. Ebben főleg a relátiók adataira támaszkodtunk, amelyek — a XIII. századi kiadványok kivételével — megnevezik azt a személyt, aki az ügyelj intézte, s akinek beszámolója szerint (vagy feljegyzéseiből) az oklevelet összeállították. A konventi tisztségviselők névsorát pedig a privilégiumok zárórésze őrizte meg számunkra.

233 Alábbi táblázatunk baloldali oszlopaiban a konventi kiküldöttek, a jobboldaliban a tisztségviselők névjegyzéke található. (Zárójelben az adat lelőhelyét közöljük). A két oszlop összevetéséből szerencsés esetben megállapíthatjuk, hogy egy-egy személy milyen gyorsah haladt előre a szerzetesi élet lépcsőfokain, a támpontokat találhatunk a névazonosításiokhoz is. A szekszárdi konvent oklevelei ugyanis csak a kiküldött keresztnevét adják meg. Családnevek hiányában nem tudjuk megállapítani, hogy melyik vidékről és társadalmi osztályból származtak a szekszárdi konvent szerzetesei és más emberei. Rendszeresen több személy is viseli egyidőben ugyanazt a keresztnevet. A sok példa közül elegendő itt kiemelni azt az adatot, amely szerint 1418-ban a szekszárdi konvent mindhárom tisztségviselője a János nevet viselte. (A névazonosság ténye arra enged következtetni, hogy a szekszárdi szerzetesiek megtartották keresztnevüket, máskülönben a rendi név használatával a zavaró azonosságot kiküszöbölték volna).

234 29