Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

„Bonyhád a sváb lázadás, árulás főfészke, Mühl doktor volt birodalma. Ahol a Volksbund bölcsője ringott, ahonnan, ha erőtlenül is, de tiszta szándékúan elindult a hazai svábság hüségmozgalma is. A volksbundisták, a volt SS-ek között most annyi a hüségmozgalmás, mint ahányan Budapesten azzal dicsekednek, hogy az ellenállási mozgalomban részt vettek. A szekszárdi ügyvédek annyi mentesítő kérelmet adtak már be, hogy a végén már csak a szegény sváb között akadt volksbundista. Pedig ezek csak a szegény, becsületes svábok érdekeit veszélyeztetik.

232 A gazdag, volt volksbundista németeknek volt pénzük ügyvédet fogadni. 1946. júliusában a vegyeslakosságú Magyaregregy községben a Kommunista Párt, a Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a szakszervezet és a nemzeti bizottság egyhangúan kiállt a volksbundisták ellen korábban harcoló hűségmozgalmisták mellett. A VI. számú mentesítő bizottságnak az alábbi levelet küldték: „Senkit sem akarunk mentesíteni, aki bűnös és vétkezett a nemzet ellen. Itt a Volksbund meg sem alakult, nem lépett be senki. Az idetelepült volksbundista borbélyt, mint fő szervezőt elzavarták a községből. Ellenálltak az SS sorozásoknál. A községből senki sem szolgált az SS alakulatokban. A község német lakói velünk voltak jóban és rosszban, bajban és boldogságban. Együtt akarunk velük harcolni életünk hátralévő részében is."

233 A kitelepítések megindulásával egyes helyeken a kitelepítésekkel megbízott kormánybiztosok — akik nem ismerték pontosan a helyi körülményeket — nem mindig tettek különbséget a németek között. így történt, hogy a nemzeti bizottságoknak és a kormány megyei képviselőinek több alkalommal közbe kellett lépniük a hűségmozgalmisták érdekében. 1945. május 20-án a Tolna megyei alispán utasítást adott a községi elöljáróságoknak, — s ezt az utasítást tudomásulvétel végett megküldte a nemzeti bizottságoknak is — hogy a hűségmozgalmistákat védelmezzék minden vagyonjogi kérdésben, „azok házaikat, földjeiket és egyéb ingóságaikat háborítatlanul birtokukba tarthatják."*

3

* Több panasz futott be az alispánhoz a hűségmozgalmistákkal kapcsolatban. Az alispán megállapította, hogy Bátaszékről tévedésből több hűségmozgalmistát mozdítottak el, s ez a Kommunista Párt tekintélyének is árt, mert a párt kiállt a hűségmozgalmisták mellett. Az alispán 1945. május 24-én levelet írt a belügyminiszternek, hogy foglaljon állást a hűségmozgalmistákkal kapcsolatban.

235 Baranya megyében a nemzeti bizottságok, a demokratikus pártok pártközi értekezleten, a főispán, stb. foglalkoztak a hűségmozgalmisták ügyével, s szükségesnek tartották, hogy a kormány egyértelműbben foglaljon állást. „Szükséges lenne — írta a baranyai főispán a miniszterelnöknek — hogy a kormányzat egy sürgős hivatalos kommünikében kiadandó tájékoztatással tiszta helyzetet teremtene e téren, ami bizonyára megnyugvást is hozna. Erre annál inkább szükség lenne, mert a mohácsi járásban vannak sváb községek, ahol a svábság a legnagyobb Volksbund-terror ellenére, a legnehezebb időben meg merte vallani a magyarsághoz való hűségét még egyéni szenvedések és áldozatok árán is."

236 1945. május 25-én a Tolna megyei alispán intézkedett, hogy a lengyeli őrizetes táborban sürgősen felül kell vizsgálni az esetleg behozott hűségmozgalmisták ügyét. A lengyeli őrizetes tábor meglátogatásakor készült jegyzőkönyv az alábbiakat állapítja meg: „...a belügyminisztériumban nyert szóbeli felhatalmazás alapján elrendeli az alispán a táborba esetleg behozott hűségmozgalomban kezdettől fogva résztvett egyének és családtagjaik azonnali sza"badonbocsátását."

231 Hat hűségmozgalmistát azonnal szabadon is bocsátottak.

238 234