Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)
Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191
nem tudta megtéveszteni demagógiájával. Tehát a mecsekvidéki bányákban dolgozó német bányászok és a dél-dunántúli rongyos német szegényparasztok a hűségmozgalomban nemcsak a hazai németség antifasiszta csoportját, hanem annak a demokratikus szárnyát is képviselték — amikor harcoltak a demokratizmus egyik fő ellensége, a Volksbund ellen. A hűségmozgalomban és a Volksbundban egymással szembenálló németek nemcsak az egész nemzetet érintő kérdésekben vallottak ellentétes véleményt, hanem az osztályharc törvényszerűsége alapján is szembenálltak egymással. A Volksbund-tagság ugyanis a meggazdagodás, a gyors gazdasági felemelkedés lehetőségeit adta meg, s ezzel éltek is a volksbundisták. Tehát a gazdag és gazdagodó volksbundisták álltak szemben a szegényebb, rongyos, egzisztenciájukban egyre lejjebb süllyedő németekkel. 1942 végén többen hangoztatták aggodalmukat a németek pécsi terjeszkedése miatt, „kb. 4 hónap alatt a városban mintegy 300 ingatlan és ipari műhely ment át német kézre, sokszor olyan németek kezébe, akik eddig anyagi nehézségekkel küzdöttek... Egy év alatt 2300 ném,et telepedett le Pécsett és megindult a németek gazdagodása." 225 A Hűséggel a Hazához mozgalom sokoldalú tevékenységével bebizonyította, hogy a hazai németeket nem lehet teljes egészében Hitlerrel és vezérkarával, nem lehet a volksbundistákkal azonosítani. Megmutatta, hogy a hazai németségben is megvan az a becsületes, józan réteg, amely az új Magyarország keretei között tovább tud harcolni a haladásért, a felemelkedésért baráti összefogásban a magyar néppel. Történelmünk folyamán a hazához való hűség mindig egyet jelentett a haladáshoz való hűséggel. így volt ez a második világháború folyamán is. A hazához és a haladáshoz való hűséget fejezte ki a hűségmozgalom indulója is, amelyben a németül éneklő hűségmozgalmisták a volksbundista árulók, ellenségek és tolvajok ellen védik a hazát és nem engedik azt júdások kezére juttatni. „Ich singé deutsch, doch Herz und Sinn immer treue dem Vaterland, Darum marschier' ich immer hin mit dem magyarén Hand in Hand, Ich habé nur ein Vaterland mit Herz und Seele ich es lieb, Ich schütze es mit fester Hand gegen Verrater, Feind und Dieb. Von meinem lieben Vaterland, von meinem lieben grossen Gott, Trennt mich selbst keine Judashand und auch kein Hohn, kein Bruder-Spott." 22 * A Hűséggel a Hazához mozgalom tevékenységéről és Dél-Dunántúlon betöltött szerepéről akkor kaphatunk viszonylagosan teljes képet, ha röviden áttekintjük, hogy a felszabadult Magyarországon, a demokratikus átalakulás folyamán létrejött népi szervek, a demokratikus pártok, az ideiglenes kormány, majd később a magyar nemzeti kormány hogyan ítélte meg ezt a mozgalmat. A második világháború után hazánkban is — de más államokban is — meglehetősen erős németellenes hangulat maradt. Ez a németellenesség különösen azokon a területeken volt erős, ahol a német katonaság rabló- és terrorcselekményeit még csak tetézte a Volksbund hazaáruló, nemzetgyalázó politikája. Ebben a németellenes politikai légkörben az új magyar államiság legfelsőbb és legalsóbb szervei helyesen differenciáltak a hazai németség megítélésében. 1945-ben a magyar nemzeti kormány törvényeiben és rendeleteiben elismeri a hazai németek volksbundellenes, antifasiszta mozgalmát. A nemzeti kormány 3820 1945. M. E. számú rendelete a magyarországi német lakosság Németország/ 232
