Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Pogátsa Alajos: Zárszó

Pogátsa Alajos ZÁRSZÓ Hölgyeim és Uraim! Professzor Úr! Tisztelt Előadók! Köszöntöm Önöket a mai konferenciánkon, a megyehét e nagy nevű rendezvényén. Engedjék meg, hogy elmondjam, arra törekedtünk, hogy ezen a héten egy nagyon színes, érdekes, az egész megyénket megmozgató eseménysorozatot hozzunk létre. Közösen, mi Tolna megyeiek. Sióagárd, Tamási, Paks, Dombóvár, Ozora, Dunaföldvár, Felsőnána, Tengelic, Tolna, Szekszárd volt a rendezvények helyszínei. Mindegyik kistérség összefogott azért, hogy ez a hét Tolna megye ünnepe legyen. A kiállítások, a könnyű és komolyzenei koncertek, szakmai konferenciák, az előadások a múlt, a jelen és talán a jövő értékeinek összekapcsolásáról szóltak. A mai konferencia is lenyűgözte a hallgatóságot. A két világháború közötti időszak árnyalt elemzését nagy érdeklődéssel figyeltük mindannyian. Egyszerű szavakkal azt mondanám, hogy segített nekünk abban, hogy „ lássuk a fától az erdőt". A többi előadás pedig bemutatta az erdő egy-egy hangulatos tisztását, a szép vagy éppen vad táját. Mindannyian tudjuk, hogy a múlt ismerete segít eligazodni a jelen gondjai között és hozzájárul ahhoz, hogy meghatározzuk a jövő céljait. A következő évek, évtizedek egy nagy kérdése az, hogy sikerüle olyan gazdasági fejlődést produkálunk, mint a dualizmus időszakában, amikor jól használtuk ki az egységes piac, a közös vámrendszer, az egységes pénz előnyeit, és Magyarország gazdasági fejlődésének az üteme a világ élvonalába tartozott. Úgy hiszem, a válasz: igen.