Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Frankné dr. Kovács Szilvia megnyitója

Frankné dr. Kovács Szilvia ELNÖKI MEGNYITÓ Professzor Ur! Igazgató Úr! Tisztelt Előadók! Hölgyeim és Uraim! Önkormányzatunk örömmel fogadta a megyei levéltárnak azt a kezdeményezését, hogy a Megyehét Tolnában című rendezvénysorozat részeként egy nap a történettudományé, részben a helytörténeté legyen. Ennek a rendezvénynek már hagyománya van,- az évenkénti Levéltári Nap mindig rangos szakmai esemény. Örömmel tölt el, hogy a történettudomány és a helytörténetírás művelői, az iránta érdeklődő idősebb korosztályok képviselői mellett mind nagyobb számban látni ezeken a konferenciákon fiatalokat. Gondolom ez nem kis részben köszönhető tanáraiknak, amit külön is köszönök. Kedves Fiatal és Idősebb Hallgatóság! A Megyehét első, hat évvel ezelőtti, rendezvénye itt a levéltárban őrzött hiteles dokumentumokra vezethető vissza. A törökellenes felszabadító háborúkat követően újjászerveződött a korábban Szent Istvántól a magyar királyságban működő megyerendszer. A Tolna vármegye kérésére 1699-ben, tehát 306 éve, Lipót király pecsétet adományozott a vármegyének, elismerve ezzel önálló joghatóságát. Hajlamosak vagyunk az 1722-23-as országgyűlésen hozott törvények közül többnyire csak a Pragmatica Sanctióra (a leányági örökösödési törvényre) emlékezni, holott ekkor született meg a vármegyék életében jelentős, a megyeházak felállításáról rendelkező törvénycikk is. Ez a törvény előírta: „mindazon megyéknek, amelyeknek megyeházuk még nincsen, ilyet gyűléseik és törvényszékeik tartására, levéltáruk és okleveleik megőrzésére, a gonosztevők és foglyaik őrzésére, amennyire lehet, maguknak a megyebelieknek is nagyobb kényelmére, a megye közepén fekvő helyen építsenek. "