Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Kaczián János: Kultúra, művelődés Tolna megyében

Mihálynak (1883-1941) a költészetével, irodalmi munkásságával. Két alkalommal a Nőegylet hívta meg felolvasó estre, de a megyei lapok évtizedekig egyetlen sorát sem közölték. A korszak helyi irodalmi közízlésére Bodnár István lapszerkesztő szemlélete nyomta rá bélyegét, aki viszont helytörténeti tanulmányaival - pl. Bezerédj Istvánról készített életrajzával - értékes munkát végzett. A közművelődés jellemzői és irányítása A társas élet színterei a legkisebb falvakban is a különböző egyletek, körök voltak, amelyek autonómiájukat óvva, fogták össze a hasonló érdeklődésűek kisebb-nagyobb csoportját. A polgári és az egyházi olvasókörök mellett ott találjuk a kaszinókat, a Magyar Bokréta Szövetség fiókegyleteit, a Magyarországi Német Népművelő Egyesületeket, az ifjúság KALOT és KALÁSZ szervezeteit. Az egész megyét átfogó, nagyobb hatású kulturális egyesületté kettő nőtte ki magát. A Tolnavármegyei Közművelődési Egylet (alakult 1912-ben), túlélve az első világháborút, aktív ismeretterjesztő tevékenységet fejtett ki, időnként nagyon mostoha körülmények között. Tagsága részben egyéni résztvevőkből, részben pedig a községekből, mint erkölcsi testületekből állt. Nemes céljai közül - az irodalom, a történelem, a közgazdaságtan, a természetes a társadalomtudományok népszerűsítése, a szépmüvészetek pártolása, az analfabéták oktatása stb. - néhány területen eredményesen tevékenykedett, elsősorban az ismeretterjesztés eszközeivel. Programjával lényegében olyan iskolapótló szerepet vállalt, amely a mai felnőttoktatásnak, az andragógiának felelne meg. A mintegy 700 tagot számláló egyesület húsz településen volt jelen önálló szervezettel. Különböző tevékenységet folytató 400 egyesület működött ekkor a megyében. A fontosabb közművelődési és felnőttoktatási tennivalókat, társadalmi kezdeményezéseket ezek az egyesületek karolták fel, majd intézményesült formáikat a centralizált állami irányítás vette kézbe. A folyamat azonban több oknál fogva megszakadt, az eredmények esetlegessé váltak. Pl. a sikerrel indult munkásgimnázium a vármegye népművelési bizottságának a hatáskörébe került, majd lassan elhalt a szép kezdeményezés. A Tolnavármegyei Közművelődési Egylet 1939-ben megszűnt, valójában az anyagi eszközök elégtelen volta már korábban tétlen-