Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Dr. Romsics Ignác: Magyarország a két világháború között

nagyban csökkentette, hogy alig félév múlva, 1942. augusztus 20án Horthy István repülőszerencsétlenség következtében a keleti fronton életét vesztette, s új kormányzó-helyettest nem választottak. Magyarország — az idős Horthyval az élén — de jure királyságként érkezett el a háború végéhez. Revízió és hadsereg A trianoni békeszerződés igazságtalanságaiból elkerülhetetlenül következett, hogy Horthy-Magyarország legfontosabb célja a revízió volt. A revízió célját és célravezető eszköztárát illetően azonban sem a közvélemény, sem a politikai elit nem volt teljes mértékben egységes. A többség mindent vissza akart kapni, vagyis integrális revízóban reménykedett. Mások, elsősorban a rendszer baloldali ellenzéke, viszont megelégedett volna az etnikai jellegű revízióval, vagyis a határmenti területek visszaszerzésével. A két vélemény között álltak az olyan pragmatisták, mint amilyen például Bethlen István és Teleki Pál volt, akik az elérhető optimumra törekedtek. Mindenki, aki a revízió mellett nyilatkozott, hangoztatta, hogy a határváltozásoknak békés úton, békés eszközökkel kell megvalósulniuk. Néhány álmodozó érteimiségin kívül valószínűleg senki sem gondolta azonban, hogy ez így is lesz. Azt, hogy lesz-e új háború - bár az egész kort sokan csak egy hosszúra nyúlt fegyverszünetnek tartották -, nem lehetett teljes biztonsággal előre látni. Azt azonban, hogy a békés céloknak csakis az erő adhat kellő nyomatékot, minden reálpolitikus tudta. A hadseregfejlesztés ezért, a nagyhangú pacifista szólamok ellenére, minden győztes ország költségvetésében fontos helyet foglalt el, s mihelyt megtehették, a vesztes országok is nagy költségvetési átcsoportosításokkal igyekeztek lemaradásukat behozni. Horthy úgyis, mint Legfelsőbb Hadúr, ezt teljes mértékben támogatta, sőt szorgalmazta. Magyarország számára a békeszerződés 35 ezer fős zsoldos hadsereg felállítását engedélyezte. A 12 éves szolgálati idő és a szigorú feltételek miatt ezt a létszámot csak az 1920-as évek második felére sikerült elérni. A magyar hadsereg gyengeségének másik oka fegyverzetének hiányossága és korszerűtlensége volt. A hét dandárba szervezett haderő dandáronként két-két gyalogezred-