Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Dobos Gyula: Tolna Megye Levéltárának története
XIV. Államháztartás XV. Földmívelés és bányaügy XVI. Állami szolgálat XVII. Országos ügyek XVIII. Járási ügyek XIX. Hitközségi ügyek XX. Községi ügyek XXI. Úrbéri és tizedügyek Döry Lajos alispánnak 1861-ben a másodalispán jelentette, hogy a „múlt gyűlés határozatánál fogva, intézkedett afelett, miszerint a járásoktól beszállítandó befejezett és jelentéktelen (értsd a hivatali ügymenet számára- a szerző megj.) ügyiratok a megyeháza padlásán készítendő állványokon elhelyeztessenek" . 5A A munkálatokat Kovács Károly ácsmester és Stann Jakab építészmester tervei alapján kívánták elvégezni. Az összes költség meghaladta volna a 2300 Ft-ot. A meg nem valósulás oka nem ismert. Pénzhiány, vagy az 1861- utáni újabb abszolutizmus (a provizórium) bevezetése jelentette-e az akadályt, tény hogy a megyeháza padlására soha nem kerültek levéltári iratok. A kiegyezés évében a levéltárnok Dekleva János volt, aki a megválasztott tisztikar jegyzéke szerint 700 Ft éves fizetést kapott. Ez a javadalom megegyezett a vármegyei másodjegyző, alpénztárnok és a járási szolgabírák bérével. 5 Az iratok gyarapodásának eredményeként a XIX. század végére a vármegyeháza újabb helyiségeit is zsúfolásig megtöltötték az iratok. A megyéért sokat tevő Perczel Dezső belügyminiszter (korábban Tolna megyében alispán is volt, és a bonyhádi választókerület képviselője több mint 20 évig) 1895-ben hozzájárult a levéltár személyi fejlesztéséhez állami költségen. Simonsits Béla alispán ezt a következőkben tárta a közgyűlés elé: 56 „miután pedig a levéltár selejtezésének és alapos rendezésének nagymérvű munkálata előttünk áll, s minden valószínűség szerint a vármegyei múzeum gondozása is a vármegyei levéltárban alkalmazott erők feladaTMÖL Alispáni iratok (Továbbiakban Ai) 831/1861. TMÖL Ai 2110/1867. TMÖL Ai 677/1895 kötegből az 5/1895. rkgy