Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Dobos Gyula: Tolna Megye Levéltárának története
Amikor József nádor 1813-ban Szekszárdon járt, maga is megszemlélte az épülgető vármegyeházát. A levéltározási szempontból fontos új helyiség azonban még 1815-ben sem készült el. A megye a Helytartótanácsnak feliratában panaszolja: „A Leveles Tárunk szűke miatt más és a mostanyi Levél Tárnál sokkal nagyobb Leveles Tárnak építése okvetetlen szükséges volna" ? A A bővítés azonban akkor nem valósult meg. Amikor a Helytartótanács a periratok fokozottabb őrzését elrendelte és előírta, hogy az ügyvédek peranyagba csak a helyszínen nézhetnek bele, akkor a vármegye ismételten kérelmezte a bővítést, hiszen a rendelkezés végrehajtására külön pertárt kellett volna kialakítani. A vármegyei bizottság az 1825. február 28-i közgyűlésre előterjesztett anyagában olvashatjuk, hogy „már a padfástul a padlásig minden Irományokkal tömve vagyon. Az Irományoknak része egy az előbbi tömlöcökből készült, földszinten lévő nedves kamrába légyen bé rakva, ahová be kell hordattatni a most folyamatban levő Irományoknak is, nem lévén a vármegye házában más e végre fordétható hely: amely kamarában azon kívül, hogy az irományok a nedesség által el nem romlanak, a Leveles Tár Iróházából szüntelen való fel és le hordás által nyilván veszedelemben forognak'''. 35 Tehát az időközben eltelt 10 esztendő sem bizonyult elegendőnek bővítés megvalósításához. Mivel a közgyűlés a bizottság jelentését elfogadta, a Helytartótanácsnak küldött feliratában a levéltár prioritását hangsúlyozta „ a vármegye a mostani sok irományú időben nem lehet el megfelelő tágas levéltár nélkül", még a székház egyéb részeinek bővítéséről is hajlandónak mutatkozott lemondani „boldogabb • ír, „36 időre . A probléma végső megoldását a mai vármegyeháza épületének elkészülte jelentette. A nemesség hozzájárulásával és az adózók forintjaiból az 1827-ban elfogadott Polláck Mihály tervnek megfelelően, két részletben 1828 és 1836 között elkészült a megyeháza. Felépítéséről 1913-ban Kovách Aladár a következőket írta: „Ha kerek összegeket vesszük: a székház megvétele került 20 ezer fo34 FÖGLEIN 79. p. 35 FÖGLEIN80.p. 36 Uo.
