Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Dobos Gyula: Tolna Megye Levéltárának története
Dr. Dobos Gyula TOLNA MEGYE LEVÉLTÁRÁNAK TÖRTÉNETE Az alapítástól 1950-ig A középkori Tolna vármegye Baranyával, Somoggyal, egy kisebb szakaszon Veszprémmel, a Dunán is átnyúló Fejérrel és Bodrog vármegyékkel volt határos. A vármegye területe a középkor évszázadaiban nem változott. Főleg déli délnyugati irányban Véméndtől Sásdig a mainál sokkal nagyobb területekkel rendelkezett. A török kiűzését követően évtizedekig folyó határperek eredményeként e területekkel Baranya megyét növelték. A XIX. századi Duna szabályozással a Dunántúlra „került" Bogyiszlói 1929-ben csatolták a megyéhez. A XX. században a vonzáskörzetek miatt történt még terület átcsatolás. így került Bedegkér, Kánya, Tengőd Somogyhoz, a Szászvárral egyesített Máza Baranyához; Attala, Csikóstöttös, Kapospula Tolnához. A XVI. sz. elején még virágzó Tolna megye lakossága a háborúk hatására a XVII. század végére még a tízezret sem érte el. A nemesség, amely a törökkor kezdetén részben Szigetvárra, részben a távolabbi területekre menekült, a vár elestét, követően: elpusztult, illetve végleg szétszóródott, elvesztve reményét a Tolnába való visszatérésre. A hódoltsági időszakban folytatódott viszont a királyi és nádori birtokadományozás. A gyakran „manu longávaF történt beiktatások is hozzájárultak a kaotikus birtokviszonyok kialakulásához. Ezek és a felszabadítást követő adományozások, vásárlások a XVIII. században évtizedekig húzódó pereket eredményeztek. A török kiűzése után az egyház és néhány nemes pl. a Paksy család leszármazottai, Daróczy, Száraz család igazolta jogait és kifizetve a fegyverválságot visszakapta birtokait. Új birtokos családok is megjelentek a megyében: Styrum Lymburg, Mercy, Monaszterly, Gindli, Sinzendorf, Somogyi, Kersnerits, Esterházy, stb., akik birtokaikat udvarhű politikai-, katonai-, vagy éppen hadiszállítói szolgálataikért kapták. A XVIII. század első felében