Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Dr.Ódor Imre: A BML története a XVIII. században

Adataink szerint 1785-ben megjelent az első, a jegyzői tisztségtől elkülönített vármegyei levéltárnok, mégpedig Zólyom vármegyében, majd másodikként Pest vármegyében. Minthogy azonban ez a tisztség ekkor még nem volt megszervezve, Remenius és pestvármegyei társa tulajdonképpen csak megbízott levéltárnokok voltak: de minden esetre az első, a jegyzői tisztségtől elkülönített s a levéltár állandó őrzésére s kezelésére kijelölt vármegyei tisztviselők. A valódi megoldást - ez egyre inkább nyilvánvalóvá vált - az állandó levéltárnok alkalmazása jelenthette. 1795-től - ismét Zólyom vármegyéé volt a kezdeményezés - a megyék sorra kérvényezték a levéltárnoki poszt létesítését. Még 1795-ben Tolna, Csongrád, Trencsén; 1796-ban Nógrád, 1797-ben Szepes és Csanád, 1798-ban Pest-Pilis-Solt, 1799-ben Árva, 1800-ban Krassó és Szatmár vármegyék is benyújtották igényüket. Baranya vármegye 1801. január 24-én fordult 300 forintos évi fizetésű levéltárnok alkalmazási kérelmével a kancelláriához. A vármegye az ugyanazon év augusztus 21 -i közgyűlésén vette tudomásul a legfelsőbb elhatározást s a jófizetésű tisztségre (ugyanannyi volt a fizetése, mint az első aljegyzőnek) azonnal akadt is, szám szerint nyolc pályázó. Ezek közül a vármegye a december 3-iki közgyűléséből első helyen Kisfaludy Benjámint ajánlotta Végh Péternek, a vármegye akkori főispánjának, s a főispán 1802. április 4-én kelt kinevezésével ő is lett a vármegye első állandó levéltárnoka, s mint ilyen, ugyanazon év május l-jén le is tette a hivatalos esküjét. E rövid történeti áttekintéssel erről az évfordulóról (az első baranyai levéltárnok alkalmazásának bicentenáriumáról) is szerettünk volna megemlékezni.