Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Dr.Ódor Imre: A BML története a XVIII. században

csak a század második felében véglegesült, s megyeházaik is csak ekkor épültek. Baranya vármegye székhelye, Pécs meghatározó jelentősége már a középkor századaiban sem volt kérdéses. Pécs a hódoltság időszakában is közigazgatási és kereskedelmi központ, „ nagyváros " maradt. A város történetének talán legválságosabb időszaka a török kiűzésével (1686. okt. 22.) köszöntött be. Az éhínség és pusztulás a háborúk borzalmait is felülmúlta. A közel másfél évszázados török uralom Baranyában végérvényesen a Harsány-hegyi csatával ért véget (1687. aug. 12.), a felszabadított területek az Udvari Kamara kezelésébe kerültek. A közigazgatási teendőket, amelyek főként az adók kivetésében és beszedésében, továbbá a megye területén szállásoló és átvonuló katonaság ellátásának biztosításában nyilvánultak meg, a budai kamarai jószágkormányzóság látta el, helyi szervezeteivel és tisztviselőivel. A megyei közigazgatás újjászervezését nagyban hátráltatta a helyi nemesség szinte teljes hiánya, továbbá a főispáni tisztség betöltése körüli visszásságok. A török hódoltságot követő első vármegyei közgyűlésre - ismeretünk szerint - 1693-ban, míg az első tisztújításra 1698-ban került sor. A vármegyei önkormányzat helyreállításában jelentős szerepet játszott az uralkodó (I. Lipót) által adományozott új, címeres megyei pecsét (Ebersdorf, 1694. október 10.), s nemkülönben a tisztikar működését szabályozó, 12 pontos vármegyei szabályrendelet ( 1701 ). Ugyancsak 1701-ből már a megye székházépítési szándékáról is van tudomásunk. A vármegye és Pécs városának dinamikus fejlődését azonban közel két évtizedre megakasztják a „kuruc- és rácdúlás" néven ismert népirtás és pusztítás (1704), s az azokat követő járványok. A kataklizmát az 1720-as évekre kiheverő vármegye erélyes nemegyszer az önkényeskedésig erőszakos - főispánja, gróf Nesselrode Vilmos Ferenc püspök (1705-1732) nagyban hozzájárult a megye működőképességének helyreállításához. Hivatali idejének utolsó éveiben került sor - elsők között az országban - Baranya vármegye székházának felépítésére 17312 Tolna megye székhelye 1780-ig Simontornya volt.