Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Dr. Bősze Sándor: A SML a múltban, a jelenben ...

és magánszemélyek iratait őrizték, ezekhez segédlet nem készült, reponálásukat az nehezítette meg, hogy iktatószámokkal sem voltak ellátva. Ezen iratok láttán vetette papírra: „egyáltalán nem tudom, mit hol keressek". Elkeseredett hangon adott számot arról a sikertelen kutatásáról, amely azzal végződött, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvek sorozatából hiányoznak az 1697., 1698., 1699., 1700., 1705., 1706., 1707., 1708. és 1709. évi protocollumok. A szekrényekben és fiókokban elhelyezett lymbus egy részének rendezése eredménnyel járt, ugyanis a főispánhoz eljuttatott elkeseredett hangvételű beszámolót követően Hadsich Mihály levéltári írnok megtalálta az 1697., 1698., 1699., 1700., 1706., 1707. és 1708. évi nemesi közgyűlésekjegyzőkönyveit. Rosty első tájékozódása - a XVII-XVIII. század fordulójának hiányosan fennmaradt okmányai - alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Rákóczi-szabadságharc időszakában a Habsburgpárti főnemesek Győrbe menekültek. A szabad királyi városban tartották közgyűléseiket, s az Udvari Kancellária is Győrbe küldte a Fejér megyére vonatkozó rendeleteit. E históriai tényből fakadt a főlevéltárnok következtetése: Győr megye vagy a város levéltára feltehetően őriz Fejér megyét „érdeklő érdekes adatokat. " Hamarosan megérkezett Győrből a nemleges válasz, amely továbbá erősítette a főlevéltárnok azon törekvését, hogy a levéltárban őrzött iratok teljes körére kiterjedően rendezést kell végrehajtani. Bejelentését a megyei bizottmány tudomásul vette, s a rendezés mellett elrendelte az iratok selejtezését is. Szűts Adolf vezette bizottság kapott megbízást a feladatok teljesítésére. A selejtezési bizottság és a főlevéltárnok közötti munkamegosztás abban fejeződött ki, hogy az 1780-ig keletkezett közgyűlési iratokat Rosty rendezte, azokra a selejtezés nem terjedhetett ki. A selejtezési bizottság úgy foglalt állást, hogy az 1780 után „ a múlt tekintetében érdektelenné vált egyes irományok a bizottság felügyelete alatt eltávolíthatók". A polgári pereket megtartandónak ítélték, ugyanakkor a bűnvádi iratokban jelentős selejtezést hajtottak végre. Rosty utasítására nem selejtezhették a boszorkányperekre és a felekezeti ellentétekre vonatkozó iratokat. Megselejtezték a levéltárban elhelyezett könyveket is, összesen 770 kötetet értékesítet-