Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Szögi László: A magyar levéltárügy évszázadai
Dr. Bősze Sándor A SOMOGY MEGYEI LEVÉLTÁR A MÚLTBAN, A JELENBEN S TALÁN A JÖVŐBEN A XVI. század végén Somogy török uralom alá kerülvén, megszűnt önálló vármegyei életet élni. Törvényesen csak 1715-ben állt vissza a Somogy vármegye önállósága. 1723-ban a diéta arra kötelezte a vármegyéket, hogy gyűléseik és ítélöszékeik tartására, a rabok elhelyezésére s becses kincseinek, az iratoknak őrzésére alkalmas archívumokat is magába foglaló megyei székházat építsenek. A levéltár és a börtön épülete egyébként 105 évvel (!) később, 1828-ra készült el. A levéltárban az első komoly és rendszeres rendező és segédletkészítő munkák Mária Terézia uralkodása idején történtek. Ekkor tett a megye komolyabb kísérleteket Zalából somogyi iratanyag visszaszerzésére. Ezek a törekvések azonban a szomszédos vármegye ellenállása miatt rendre hajótörést szenvedtek. A második levéltár-rendezési korszakban - II. József korában - tovább folytatódtak a rendezési és segédletkészítési munkálatok: ekkor választották széjjel az igazgatási és bírósági iratokat. A harmadik levéltárrendezés kora 1848-ig tartott. E korszakban különösen Eperjessy Sámuel (lajstromozás és mutatózás) és Bezerédy Pál munkássága emelendő ki (lajstromozás és jegyzőkönyvek másolása). Az abszolutizmus idején a levéltár rendezését hátráltatta az a körülmény, hogy a levéltárat éveken keresztül szakemberek nélkül hagyták, olyan törvényszéki és megyei hivatali tisztek kezére bízták, akik a zsúfolt raktárakban, szakértelem hiányában inkább tovább fokozták a zűrzavart, mintsem segítettek volna azon. Csak a vármegyei önkormányzat visszaállítása után kerültek újra szakemberek a levéltár élére. A polgári kor első levéltárosának, Nagy Lajosnak nevéhez fűződik a zsúfolt levéltár néhány modern segédletének elkészítése. Ugyanakkor az ő működésének idejére estek azok a katasztrofális méretű selejtezések is, amelyek valósággal megtizedelték a levél-
