Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Szögi László: A magyar levéltárügy évszázadai
ismert közép-nyugat európai országban sem áll ilyen mennyiségben rendelkezésre. Természetesen ez a 40 év ez nem egy homogénkép. 1968 után a megyei levéltárak, a megyei tanácsok irányítása alá kerültek. Egy kicsit visszatért az önkormányzatiság, nem úgy, mint ma, de ha úgy tetszik más formában visszatért. És a helyi közigazgatás mégiscsak érdekelt volt abban, hogy a saját iratanyagai megőrzéséért többet tegyen. Voltak megyék, ahol hatalmas fejlődés indult meg. Volt, ahol jóval kisebb. De a lehetőség egyáltalán megnyílt rá, hogy ezek a beruházások és segítségek megvalósuljanak. Szeretnék egy, pontosabban két dolgot feltétlenül kiemelni. 1956-ban sajnálatos módon egy óriási pusztulás érte a Magyar Országos Levéltárat, az oda belőtt szovjet gránát egy, sőt két szint iratanyagát a raktárakban megsemmisítette. Ez a sajnálatos esemény rávilágított arra a tényre, hogy Magyarországon, persze mindenütt, az állományvédelemre és annak a más dokumentumhordozókon való megőrzésére sokkal de sokkal nagyobb erőt és pénzt kell fordítani, mint korábban. Az a mikrofilmezési program, tehát, hogy más hordozón, mikrofilmen megőrizzük a dokumentumokat egy ilyen pusztulás lehetősége elől, tehát hogy ne pótolhatatlan legyen a veszteség, ez gyorsult fel a hatvanas évek elején és ennek következtében napjainkra nagyon sok anyag mikrofilmen rendelkezésre áll. Ami állományvédelmet, tehát anyag védelmét, de ha úgy tetszik biztonsági célokat is szolgál. Külön ki kell emelnem és én a legnagyobb pozitívumnak, tekintem a szocialista levéltári korszak levéltárügyében azt a Hungarica kutatási programot, ami Magyarországon a minisztérium és más segítséggel megvalósult. Az általam korábban elmondottakból következik, hogy a Vatikántól Bécsen keresztül Moszkváig, sőt Konstantinápolyig, hogy néhány olyan központra utaljak, amellyel a történelmünk során nagyon szoros kapcsolatunk volt. Százezrével vannak olyan dokumentumok, amelyek szerves részét képezik a magyar történelmi múltnak, forrásainak, és amit nekünk kötelességünk feltárni. Helyettünk nem fogja megtenni senki. De természetesen a szomszédos országokban is tömegével van ilyen.
