Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Dr. Gaál Zsuzsa: A dzsentri születése Magyarországon

meg, a korlátozott politikai cselekvés és a szakszervezetek kései kiépülése miatt. Ilyenek voltak a tanítóegyletek, a molnár, halász, csizmadia, közjegyzői, építőmunkás, gazdakör, dolgozó lányok, orvos, postai altiszt, cipész, kereskedelmi alkalmazott stb. szakegyletek. Pl. a Szekszárd és Vidéke Kisgazdák Egyesülete 400 taggal működött évtizedekig. Minden negyedik egyesület társasági és kulturális programmal alakult. Ide sorolhatók a társaskörök, olvasókörök, önképzőkörök, kaszinók, dalárdák, katolikus legényegyletek, zeneegyesületek formájában működők. Pl. 1871-ben a Szekszárdi Polgári Olvasókör azt a lehetőséget kínálta tagjainak, hogy „nyilvános felolvasások által szellemi és erkölcsi ítéletüket élesíthessék, és ez által mind a társadalmi, mind a nyilvános országos ügyekben a jártasságot elsajátíthassák" 1905-ben 18 kaszinó működött a megyében, többek között Bátaszék, Cikó, Gyönk, Hőgyész és Zomba községekben. Segélyszervezetként működött minden tizedik egyesület, ezek a tagjaikon és másokon segítők összefogásával alakultak. Jellemzőek pl. a temetkezési egyletek, az önkéntes tűzoltók, az önsegélyezők, a nőegyletek, a Vöröskereszt, a Chevra Kadisa (Szent Egylet) betegsegélyzők, a kiházasító egyletek, a hadirok-kantak, özvegyek, árvák és börtönből szabadultak pártfogói. A sportegyesületek között ott találjuk az első vadász és lövész egyesületeket, a sportágak szerinti egyletek sorát, pl. a korcsolyázókat, a kerékpárosokat stb. Gazdasági vállalkozásként működtek a kezdetleges szövetkezeti formák, így többek között a tej szövetkezetek, a takarékpénztárak, a lótenyésztők, szarvasmarhatartók, méhészkedők, haltenyésztők, a védgát társulatok, hegyközségek, legeltetési társulások és az erdőbirtokosságok. Pl. 1906-ban a szekszárdiak a szőlőművelés előmozdítására, a birtokok közös védelmére, útjaik javítására Előhegyi Hegyközség néven hoztak létre egyletet. A hitélet, az egyházak belső életét erősítő egyesülések alakítása püspöki engedéllyel történt. Céljaik között szerepelt, hogy az egyházaknak is szervezniük kell a társadalmat, annak minden rétegé-