Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Dr. Gaál Zsuzsa: A dzsentri születése Magyarországon

csak ritkábban találkoztunk a Tolna megyei levéltárban fellelhető adatok között. Az átállás nehézségei, a szűkös hitel- és munkaerő viszonyok dacára az abszolutizmus első évei gazdasági tekintetben a közép­birtokok ideiglenes stabilizációját eredményezték. Az 1848-ban bevezetett, s ezután két ízben is meghosszabbított moratórium lé­legzetvételnyi időhöz juttatta azokat a birtokosokat, akik zilált pénzügyi helyzetük miatt eddigre már a csőd szélére jutottak. A stabilizáció másik fontos eleme, hogy a körülmények kedvező ta­lálkozásának köszönhetően az 1850-es évek első felében a magyar gabona jól eladható termékké vált a világpiacon. A krími háború miatt Dél-Oroszország gabonakivitele megszűnt, éppen akkor, amikor, a rossz termésű évek sorozatának köszönhetően Európa országai nagymértékű behozatalra szorultak. A kibontakozó gabo­nakonjunktúra kínálta lehetőségeket a mezőgazdasági termelés valamennyi szereplője, a középbirtok is igyekezett kihasználni. Nemcsak a korábban terméketlen minősített területeket fogták művelés alá, hanem a legelők feltörése révén is növelték a szántók arányát. Tolna megyében tíz év alatt összesen több mint 13 ezer holddal csökkent a legelők, 40 ezer holddal nőtt a szántók terüle­te. 35 Az 50-es évek elején kibontakozó konjunkturális időszak azon­ban nem bizonyult hosszú életűnek. Már az évtized második felé­ben jelentős áresés következett be a világpiacon, ráadásul a rossz­termésű évek miatt a termelés volumene is jelentősen visszaesett. A gazdasági környezet kedvezőtlenebbé válásánál is súlyosabban érintette a középbirtokos nemességet, hogy 1856-ban megszüntet­ték az úrbéri kárpótlásra igényt tartó birtokosok adósságaira nyolc éve érvényben levő moratóriumot. A moratórium felszámolásának következményeit csak kis mértékben enyhítette, hogy valamelyest javultak a hitelfelvétel lehetőségei, miután az Osztrák Nemzeti Bank jelzálog osztályt létesített Pesten, ami a következő évben meg is kezdte a kölcsönök folyósítását. A birtokosok helyzetét az is nehezítette, hogy az uzsora törvény sem váltotta be a hozzáfű­zött reményeket, sőt a valóságban éppen ellenkező hatást keltett: az 1850-es évek második felében minden korábbinál nagyobb 35 Daróczy, 1909. 85. p.

Next

/
Thumbnails
Contents