Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Csekő Ernő: A népképviselet érvényesülése ...
dalmi állásában, vegyértékeiben igen heterogén réteg a dualizmus első felében a választottak többségét, és azt követően is közel felét adta. Mint már írtam a választás útján bekerült értelmiségiek öszszetétele gyökeresen eltért az adójuk, tehát a jövedelmük, vagyonuk után bekerült értelmiségiekhez viszonyítva. Míg a választás útján bekerültek közt döntő többségben voltak a hivatalviselő, alkalmazotti rétegek (bírók, vármegyei tisztviselők, községi jegyzők, tiszttartók, gazdatisztek, kisebb számban tanítók, tanárok), addig a vagyonuk, jövedelmük alapján bekerülők többségét az önálló ügyfélkörrel rendelkező szabadfoglalkozású értelmiségiek (ügyvédek, orvosok, mérnökök) - ide számítva a gyógyszerésze21 ket is - tették ki. E képet árnyalja a számottevő ingatlanvagyonnal rendelkező minisztériumi hivatalnokok, bírók, közjegyzők virilisták közti jelenléte, amit több esetben az ingatlanvagyonnak volt elsősorban köszönhető, hiszen ezen foglalkozásokban igen erőteljes képviselettel rendelkezett az egykori nemesi középbirtokos réteg, a dzsentri. Az iparosok és kereskedők nagyobb számban kerültek be legnagyobb adófizetőként, mint választott képviselőként, ami érthető, hiszen a legtehetősebbek esetében a vagyonuk, jövedelmük ezt lehetővé tette, míg megválasztásuk elsősorban csak az iparral rendelkező, kereskedelmi szerepkörrel bíró településeken (Dombóvár, Dunaföldvár, Paks, Bonyhád, Hogy ész, Simontornya, Tolna, Bátaszék, Szekszárd) volt gyakorlat.22 21 A vármegyei tisztviselők és községi jegyzők számának alakulásában közvetlen politikai hatás is tetten érhető, hiszen a szabadelvű párt bukását és ellenzékbe szorulását hozó években, 1904-ben és 1907-ben tartott választások ezek számának jelentős csökkenését hozták. 22 CSEKŐ 2002. 53-82. p. Itt kell megjegyeznünk, hogy a népesség - pontosabban a választók számának - területi megoszlásával arányosan bekerült választott tagokhoz képest a virilis képviselők réven jelentősen torzult a megye településeinek képviselete a törvényhatósági bizottságban. Például Szekszárd a választói száma után a korszakban végig 13 választott taggal képviseltette magát a megyebizottságban, azonban ennek többszörösét delegálta a virilistáknak köszönhetően. Adójuk nagysága után ugyanis legrosszabb esetben még 27-en, míg volt amikor 42-en voltak tagjai a megye törvényhatósági bizottságának. így a 40-53 szekszárdi tag jóval magasabb számban reprezentálta a várost a megyebizottságban (9-12 %), mint ami az arányos képviselet alapján Szekszárdra jutott volna (1910-ben 5,6 %). vö. CSEKÖ ERNŐ: A
