Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Csekő Ernő: A népképviselet érvényesülése ...
útján bekerült tagok közt, ha nem is nagy fölénnyel, de az ellenzé12. kiek voltak többségben. Kormánypártiak és ellenzékiek közel hasonló számban azonban nem sokáig foglaltak helyet Tolna megye törvényhatósági bizottságában. Ugyanis a Deák-párt és a Tisza Kálmán vezette balközép ellenzéknek 1875-ben bekövetkezett fúzióját követően Tolna megye törvényhatósági bizottságában elsöprő kormánypárti többség jött létre. Ez aztán meg is mutatkozott a Tisza-korszak ideje alatt tartott törvényhatósági választások részvételi arányain, a választók érdektelenségén: amíg az első, 1871-ben tartott választáson megyei átalagban a választásra jogosultak 46 %-a vett részt, a századfordulóig már csak egyszer, 1892-ben emelkedett ez az érték 20 % fölé. 13 A Tisza-féle konszolidáció erejét és hatását mi sem mutatja jobban, hogy Tisza Kálmán bukása után 15 évvel, és a 1890-es évek hektikusabb, illetve új politikai irányzatokat - így az újkonzervatív agrárius mozgalom és a katolikus alapú Néppárt megszerveződését - hozó időszakát követően az 1905-1906. évi alkotmányos válság ideje alatt a megyebizottság többsége még mindig a szabadelvű párthoz kötődött. 14 Ebben persze szerepet játszottak az 1870. évi törvénybe beépített fékek. A szűk választójog és a virilizmus mellet például olyan csekély, technikai jellegűnek gondolt megoldás is, mint a választás alá eső tagok időben elcsúszatott választása. Ugyanis az 1905-1906. évi nemzeti ellenállás, és az ellenzék pártjaiból 1906-ban felálló koalíciós kormány első évei alatt a választott tagok felét a szabadelvű kormánypárt hosszú idő utáni legsikeresebb időszakában, az 190l-es választáson bekerültek adták. Többek közt ez is az oka annak, hogy a vármegye az 1905-1906. évi válság ideje alatt igen óvatos magatartást tanúsított, nyílt ellenzéki állásfoglalástól és magatartástól tartózkodott. Mint az előbbi példából láttuk, az ellenzéknek elsöprő országos népszerűsége mellett sem volt meg a megyebizottságban a többsé12 FŐISPÁNI jelentés szerint a 220 választott tag közül 109 volt ellenzéki, 99 kormánypárti. A virilista tagok közt 168-52 arányban a kormánypártiak voltaktöbbségben. STIPTA 1995.164. p. 13 CSEKŐ 2002. 26-30. p. 14 ld. GAÁL ZSUZSANNA: Tolna vármegye és az 1905-1906. évi nemzeti ellenállás. In.: Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve XIV., Szerk.: Vadas Ferenc, Szekszárd, 1988. 371-385. p.
