Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Katus László: Hazánk és régiónk a dualizmus korában

marha, sertés), az állatállomány egynegyede a 100 holdon felüli gazdaságok tulajdonában volt. A felsorolt adatok azt mutatják, hogy Tolna mezőgazdasága a legjövedelmezőbbek közé tartozott az ország megyéi közt. Ezt a következtetést más oldalról megerősítik az 1910. évi adóstatisztika adatai. Tolnában a férfi földbirtokosok egy negyede (24,8 %) 50 koronánál több földadót fizetett, miközben az országos átlag 11,4 % volt, a dunántúli megyék átlagában pedig 14,9 % tartozott ebbe a kategóriába (Erdélyben viszont csak 1,7 %, az Északkeleti Felföldön 2 %, az Északnyugati Felföldön 5 %). Ebben a kategóriában Tolna a 8. volt a megyék sorrendjében. Ha nagybirtokosokat leszámítjuk, akkor ez azt jelenti, hogy a megye birtokos parasztságának egynegyede 14 holdnál több földdel és 2043 koronánál nagyobb tiszta jövedelemmel rendelkezett, vagyis a jómódú kisbirtokosok közé tartozott. Összehasonlításul: az egyházi személyek fizetés-kiegészítéséről (kongnia) rendelkező törvény egy önálló lelkész (pl. katolikus plébános) évi jövedelemét 1600 koronában határozta meg. De ide, a tehetősebb kisbirtokosok közé sorolhatjuk a 30 és 50 korona közötti földadót fizetőket is. Ebbe a kategóriába tartozott a férfi földbirtokosok 19 %-a. Ok 8 és 14 hold közötti müveit területtel és 1200-2000 korona évi nettó jövedelemmel rendelkeztek. Tehát a két kategóriát összesítve: a tolnai parasztság közel fele (44 %-a) a korabeli viszonyok között az eredményesen gazdálkodó, tisztes jövedelemmel rendelkező, bátran mondhatjuk: tehetős kisgazdák közé tartozott (a 30 K feletti adót fizetők aránya a dunántúli megyék átlagában 31 %, országos átlagban 21 % volt). A jómódú parasztság viszonylagos aránya az ország 71 megyéje közül csak 2 nyugat-dunántúli (Mosón, Sopron), és 5 alföldi megyében (Bács-Bodrog, Torontál, Békés, Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok) nagyobb, mint Tolnában. Az adózási adatok az önálló iparosok és kereskedők esetében már nem mutatnak ilyen kedvező képet. A 20 koronánál több állami egyenes adót fizetők aránya Tolnában valamivel a dunántúli és az országos átlag alatt volt, mert a megyére főleg a kisebb vállalkozók jelenléte voltjellemző. A kereskedők lényeges magasabb jövedelemre tettek szert, mint az iparosok: az önálló iparosoknak