Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Katus László: Hazánk és régiónk a dualizmus korában
pen a kiegyezés utáni évtizedekben gyors ütemben kibontakozott az alfabetizáció: 1910-re több mint megkétszereződött az írástudók aránya (68,7%), s a férfiak és nők közötti különbség is lényegesen csökkent e téren. Jelentősek voltak viszont a regionális és az etnikai eltérések. A Dunántúl 82%-os írástudásával szemben Erdélyben csak 51% volt az írni-olvasni tudók aránya. A megyék közt a két végletet Mosón és Máramaros képviselte 89 illetve 27%-os írástudással. A magyaroknál a 6 éven felüliek 79%-a tudott írni 1910-ben, a románok közt viszont csak 33%, a ruszinok közt 28% volt az írástudók aránya. A viszonylag gyors ütemű alfabetizáció révén az első világháború előestéjén Magyarország nemcsak Oroszországot és a balkáni országokat előzte meg e téren, hanem a dél-európai államokat, köztük Olaszországot is. Egyre többen tanultak magasabb iskolákban: A magyar tannyelvű középiskolák száma 1851 és 1914 között 87-ről 213-ra emelkedett, tanulóik létszáma pedig 10 ezerről 70 ezerre. A korszak végén 5 tudományegyetem (Budapest, Kolozsvár, Zágráb, Debrecen, Pozsony), a Műegyetem, négy művészeti főiskola, 10 jogakadémia, 14 gazdasági főiskola és 47 hittudományi főiskola szolgálta a szakértelmiség képzését. 1910-ben 100 ezer lakosra Magyarországon 90 egyetemista és főiskolás, valamint 1065 középfokú iskolában tanuló jutott, Ausztriában 149, illetve 1358. A kommunikáció hatalmas arányú megnövekedését érzékeltetik az újságok és folyóiratok számának és forgalmának adatai: az 1880-as évek elején 630 ilyen periodika jelent meg a magyar korona országaiban, s a posta 40 millió példányt szállított belőlük évente. 1913-ra az újságok és folyóiratok száma 2000-re emelkedett, a postai forgalmazás pedig meghaladta a 200 millió példányt. A lakosság egyre szélesebb rétegei értesülhettek napra készen városuk, az ország és a világ eseményeiről. * * * Milyen helyet foglalt el ebben a dinamikus modernizálódási és fejlődési folyamatban Tolna megye, s általában a DélkeletDunántúl?
