Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

és lehetőségei a XXI. században

Ugyanúgy nem szabad háttérbe szorulnia, ahogy már említettem az állományvédelemmel kapcsolatos munkáknak, és utalni szeretnék arra, hogy a szakmai követelményekről szóló miniszteri rendelet a levéltári nyilvántartások vezetését illetően is nagyon komoly feladatot állított a levéltárak elé. És hozzá kell tennem azt is, hogy magának az állományvédelemnek van egy olyan része, hogy pontosan tudjuk az anyag állapotát, egy folyamatos állományvédelmi tervvel kellene rendelkezni a levéltáraknak. S ez nagyon kevés levéltárban létezik, legfeljebb csak az anyag egy-egy részére korlátozódva, hisz rendkívül időigényes, nagy szakértelmet igénylő, de ugyanakkor nagyon időigényes munka is. Helyzetünk, és a levéltárügy helyzetének vizsgálatakor úgy éreztem, hogy erre létszámhelyzetben tapasztalható körülményre, a létszámhelyzet alakulásában tapasztalható kedvezőtlen folyamatra keményen fel kell hívni a fenntartó figyelmét. A minisztérium meg fog tenni mindent annak érdekében, hogy ezt különböző tárcákkal egyeztetve adott esetben a kormány előtt is felvesse. De ennek csak akkor lehet foganatja, ha a levéltáros szakma egésze, a levéltáros szakmai szervezetek ugyanilyen fontossági sorrendet tudnak felállítani, s azt mondják, hogy valóban ez vált a levéltárügy egyre súlyosabb gondjává. Azt hiszem, megszoktuk azt, hogy mindig a raktározási gondokról beszélünk, holott közben alattomban a takarékossági intézkedések nyomán, bizonyos „fűnyírók" időnként átvágtatnak minden intézményen, növelve a létszámgondokat. A levéltáraknál kialakult egy nagyon veszélyes helyzet, és ennek a folyamatnak a megállítását, és a szükséges létszám fokozatos megteremtését kell a jövő feladatai között első helyre tennünk, miközben az állományvédelemről és a raktári gondokról sem feledkezhetünk meg. A jövőt vizsgálva és a jelen helyzetét is értékelve még néhány témáról szeretnék szólni, amit a főigazgató úr is említett, mint olyan témákat, amelyekkel joggal mehetünk az Unióba, amely számunkra ott mozgásteret biztosít. Itt elsőként a hungaricagyüjtés kérdését vetném fel, amely a szakmai szervezetek rendezvényein az elmúlt években nagyon