Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Dr. Dobos Gyula: Tolna Megye Levéltárának története

Személyi feltételek 1965-ig a levéltár dolgozóinak összlétszáma nem haladta meg a 4 főt. Mivel 1945 és 1965 között duplájára nőtt a tárolt iratmennyiség, elkerülhetetlenné vált a szaklétszám emelése. A minisztériumi irányítás éveiben azonban erre nem került sor. A fordulatot a megyei fenntartásba visszakerülés jelentette. A további jelentős iratátvétel, a közművelődés és tudományos tevékenység felé nyitás személyi feltételei ugrásszerűen javultak. 1976-ig 18-ra emelkedett a Tolna Megyei Levéltárban dolgozók száma. Történelem szakot végzett levéltárosok mellé a középfokú szakvégzettséget megszerző levéltári kezelők kerültek, lett önálló könyvtáros és megkezdődött a levéltári fotózás, majd 1980-tól, országosan a MOL. és a BFL után elsőként, az iratok mikrofilmezése. A kilencvenes években jelentős iratgyarapodás, feladatok növekedése nem került szinkronba a létszám emelkedésével. A két évtized alatt nagy nehezen 22-re emelt állományból az 1996-ban bekövetkező megszorítások miatt három fő ment korkedvezménnyel nyugdíjba. A visszalépést jelentette, hogy csak egy státuszt lehetett betölteni, tehát a levéltári dolgozók létszáma kettővel csökkent. A területi mikrofilmes műhely kialakítása folyamatában az 1998-ban vállalt személyi feltétel 200l-re valósult meg, amikorra a műhely létszáma négyre nőtt.