Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

8 mezőváros és 54 falu jelentése

_ 9o _

FELELET1

AZON KÉRDÉSEKRE, MELYEKET TEKINTETES DŐRY GÁBOR ALL SZOLGA BÍRÓ UR EGYED ANTAL FŐ TIS!: PAKSI PLÉBÁNOS ÉS ESPEREST URNÁK KÉRÉSÉRE VÉLÜNK MÍG l829-k ESZTENDŐ MÁJUS 28 -an KIBOTSÁJTOTT FUTÓ LEVELÉBEN MEGTENNI PARANTSOLT, EKÉPPEN:

1. A lakosok hogy mikor szállták meg györei helységet, a valóságos

idejét bizonnyal meg nem mondhatyuk, hanem annyiba róla felelhexlc

tünk, hogy 1235“ esztendőben, a midőn még Máza királyi serház volt, és annak a mint a leírásából nevezetesson Fejér Györgynek mostan uj kiadott ’könyveiből kitetzik, emléti szomszédságban Görét is. Külömben pedig a mint a régi Írásokból olvastatik, hogy 1320- esztendőben már Győrében plébánia volt, és az akkori plébános a Pápának bizonyos adót fizetett. így tehát Mázának emléttésére nézve is, noha már az előtt régebben állhatott, számlálhatunk 594 esztendőket.

2. A ’nemzet benne külömbféle, mert lakja azt magyar chatolicus, ’német evangélikus vallásu és református, kik közül a magyarok ugyan még most nagyobb számmal vágynak, mint a ’németek, de ha úgy foly több esztendőkig a ’németnek szaporodása, mint most, tehát

10 esztendők alatt egész ’helység ’németté válik.

3. Ezen Győrében lakó ’németek nem egyenesen mi hozzánk jöttek, hanem a midőn bóköltöztek hazánkban, vagy nemes ’megyénkben olyan helyen telepedtek meg l-r, a hol hozzál jók a többi köznép is hasonló volt, és későbben megszaporodván, a vagy a helyet meg- unván szerentse próbálás végett külön külömbféle helyekre tőkéstől elszállinkóztak. Úgy tehát jöttek Győrébe is több helységekből, umit Izmónyből, ’Mutsfáról, Kótyről, Murgáról ’s igy tovább, melyeknek ősei béköltözéseiről más * helységeknél a bizonyos előlfordulhat. Mondják mindazon által, hogy némelyek £a;íóniabol, masok »y-j ttenborgából, Odevaldból, mások pedig ’Német-