Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

Kaczián János: Egyed Antal 1779-1862

rint apátsága idején Földváron már az elemi iskolában is tanítottak latint és Egyed nagy gondot fordított a magyar nyelv oktatására.

Feltehetően Csapó Dániel /5./ támogató közreműködésével jutott el minden községbe 1829. májusában az Egyed által szerkesztett 22 kérdés. A kalaznói jelentés tudni véli, hogy "tudós hazánkfia által kiadandó statisztika" céljára kellenek az adatok.

Legtermékenyebb időszaka az 183o-as4o-es évek voltak. 1833. november 15-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta. Csak a nagy gonddal gyűjtött válaszok összegezése nem készült el soha.

Ez lehetett volna élete fő müve, hiszen az aligha jelentős elégiák szerzőjónek neve nem véletlenül merült feledésbe.

Paks és Földvár leírásához lehet, hogy meritett a gyűjtésből, de érthetetlen, hogy a teljes anyaggal miért nem foglalkozott soha.

Pedig szép kort ért meg, 84 éves korában érte a tragikus halál, rablógyilkosság áldozata lett. 1862. augusztus 23- ról 24-re virradó éjszaka álarcos rablók törtek rá és pénz követeltek tőle. Egyed mindenét nekik adta, de ezzel nem elégedtek meg és a Tolnamegyei Közlöny leirása szerint "a 84 éves aggastyánt majdnem halálra kínozták, nyelvét kitépték, félholtan találták ágyában." /6/ Súlyos sérüléseibe négy nap múlva, augusztus 27-én belehalt. Dunaföldváron temették el. A sok hanyagsággal folyó nyomozás 2o évig tartott, az ügyet 1882-ben eredmény nélkül lezárták. /7/

Végrendeletében looo-looo forintot hagyott a pécsi gyermek- szemináriumra, a Magyar Tudós Társaságra, a Nemzeti Színházra és a plébániájához tartozó szegény tanulókra, loo forintot a váci siketnémák intézetére. Szép könyvgyűjteményét