Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

8 mezőváros és 54 falu jelentése

223

FŐ TISZTELENDŐ EGYEL) ANTAL PACSI PLÉBÁNOS, S* ESPEREST URNÁN, TEKINTETES NEMES TOLNA VÁRMEGYE TÁBLA BIKÁJÁNAK FELTETT KÉRDÉSEIRE ALULIÉT E KÖVETKEZEIK)ŐKET HITELESEN

FELELEM$ U Mi

1« loOO-* esztendőben, még teveli határ osupa erdősógbül ás bozódságbul állott, némely rátzok a határ terjedésben jó ideig az erdőságbon tanyáztak. Annakutánna 1712 osztondőben Sváborszagbul, úgy nevezendő Svartzvaldbul, Dunaosohing Vára körül, most a Daacioni Fő Hertzog hatalma alatt való birodalonibul osopi-osan bó költözvén szállották inog, kik is magukkal Mák Heinrich névő papot hozván, ás egász éle- to fottáig svábul a lelki tanitást és prádioatiot tellyesi- tette,

2, Most számlál magyar, sváb ás sidó lakosokat, kik között a svábaág legnagyobb számmal vágynak, Ó3 naprul napra szaporodnak,

3. Az első pontnak előladása szoránt való báköltözásük ideje, és honnát szármoztak lágyon kitotzik. Hitükre nézve cat- holicuaok, vagyon egynéhány lutránusok is, kik az határban lévő úgy nevezendő Ódányi pusztában tanyáznak. Mostani vi- solottyük a f öldiniveseknek inuoplői szálos kerekű kalap, világos kék posztóbul készült dolmány forma folöttö, 3árga bőr térdig való bueyogó, német saru, vagy kapoza és ozipő,

a mindennapié pedig szűr, térdig való vászon bugyogó hasonlóképpen saru, vagy kapoza és ozipő, télen pedig fa ozipőt j külÖmben részszerónt erős, részszerént középszerű, nagyobb része gyönge termetüok, barna, szölko színűek, A magyar nyol vet éppen nem gyakorolják és beszélik.