Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

8 mezőváros és 54 falu jelentése

211

10. Semmiféle régi maradványok a határban nem rautattyák magokat egyéb mint a szőlő hegyen lévő és terméskőből épített egészséges vizű forrás kút, moly a közönysóges hagyomány azerént török munkának adatik ki.

11, Vagyon erdeje, de kevés kiterjedésű és abban fajázása ±af benne vadak nőm találtatnak. Legnevezetesebb folyó vizo a Sárvize, kisebb folyói az úgynevezett Batta, Bikád, Füzosér és Dombo vizei. Több kisebb és nagyobb tavai, melyekben közönségesen hala és nádláoa meglehetős mértékben vagyon. Hegyen lévő szőlői vágynak a lakosok számához képest középmértékben alkalmaztatva, és terem fehér és vörös bora, melyek közül a fehér leginkább tartósabb, és ha időben loszüx'otöltetik, jobb is,

12, A földjének azon része, mely a Sáron kivül napnyugotra fekszik, - a szóló hegyokot ide nem értvén -, rónás, valamennyire agyagos ás mértéklett térmékenységü, Azonba a zápor által történni szokott kártételeknek nintsen kitéve. A Sár éa Duna között lévő földje is, - ahol a helység is áll - ugyan egyenes, vizenyős, annál fogva sikeres sáros, mégis a termesztmények meghajtására alkalmatos, de a Dunai áradásoknak igen nagyon ki- tétetve vagyon.

13. Közönségesen a lakosok termesztőnek búzát, rozsot, árpát, zabot, babot, lent és kendert, de leginkább termesztenek kétszeres búzát, rozsot és kukorltzát. A helységben virágzik a ezántáe-vetós, szőlőmivelés és baromtartáe, molynólfogva ménesek és gulyájok vagyon az helységbélieknek,

1^. Az helységben lévő nyilvdnságos intézeteket tészik az oskola éa a már munkába lévő halotti ház.

15. A lakosok közül az öregebb rendűek mulattyák magokat leginkább ogyüttboazélgetósekkel és könyvolvasásával. A fiatalabbak pedig tántzzal és utzai játékokkal.