Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)
8 mezőváros és 54 falu jelentése
163 tornát most is ásván a lakosok az abból kiszedett köveket érdieteknek használják. Ehhez mintegy egy nyilnyi lövésre észak felé egy templom állott, annak is helye’s fund am ent oma a régiségnek valóságát niutogatya, mely fundamentomot 3 esztendők előtt á- sogatván, több mint 3 kotsi terhének való ember tsontyait, agy koponyákkal együtt találtak, do hogy hogyan jöhettek úgy öszve, nam olvassuk. 11. Erdeje vagyon jobban hosszan mint szélesen kiterjedésű az úgy neveztetett ’Metseki ’Hegyekben bükkfákkal felókesitve, mely többnyire kősziklával kedveskedik, úgy annyira: hogy némely helyeit a kövek és gödrök miatt a jószág mint legelőt meg sem járhatya. Fajazása mind tűzi, mind ópületbéli ott vagyon, nem külömben a vadja, úgy mint róka, nyúl, őz ’s borza közönségesen vagyon. Az erdő ellenben oly igen a sürü bokrokkal eltelve vagyon, hogy azt még ember sem járhatya meg, de bükk makkolta- tás mégis annak idejében nagy hasznú szokott benne lenni. Szőleje jó bor termő vagyon a ’helységnek, minémüséghoz képest elegendő, úgy hogy a magok italán kivül mig pénzt is vesznek belőle. 12. Ezen ’határban lévő szántóföldnek 2/3 része ugyan szép egyenes helyen fekszik, gabona termő jó, hanem 1/3 része, mely a ’hegyeken vagyon oly rossz és hitvány, hogy gyakortább alig a bévetett magját adja ki. Külömben mellette olyan helyek is vágynak, melyeket a haszonvehetetlensége miatt végképpen el kelletett hagyni. A határ termékenységre nézve meglehetős, leginká.bb azon 2/3 rész, mely az egyenesen fekszik, hanem a kukoritzát és zabot nem a legjobb kedvvel és haszonnal termi meg. A harmadik része pedig a soványsága, ’hegyessége és inivelhetetlenséga miatt úgy szólván maid semmire sem használhatni vagy tsak igen kevésben.
