Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

Az Egyed Antal-féle felmérés

-12mindent mit tehettem arra nézve, hogy rendes nyári oskolát tarthassak, s tekintetbe vévón azt, hogy a Szüléknek hasznavehető nagyobb gyermekeire munka idején szükség van, ezekre nézve azt a rendszabályt tettem, hogy tsak reggelenként jöjjenek be Oskolába s leg feljebb két óra hosszáig tartassanak ott; a napszak hátra lévő részében otthon Szüléiknek segíthetnek, - tsak a kezdőkre nézve, -kik különben is játszással töltik az időt, - kívánván azt meg, hogy rendesen járjanak fel. - De ennek eddig legkisebb sikere sem volt.” /14/

A helyzet lényeges változtatásának feltételei még nem értek meg. A szükséges eszközök is hiányoztak hozzá. Igazat kell adni a Tolna megyei alispánnak, aki jelentésében a következőket Írja erről: "A nevelésügy alkotmányos állásunkhoz képest csak akkor fog a kivánt eredményeket felmutatni, ha azt a kormány és a nemzet közös érdekkel felkarolja, kölcsön s figyelemmel kiséri, Ugyisméreti avatottsággal gyámolitja s az annak körében alkalmazott elemeket folytonos és czélszerü működésre serkenti, egy szóval: az országban szerteágazó, mindenüvé beható nemzeti nevelési rendszert alapit." /15/

A közegészségügy helyzete szorosan összefügg az iskolázottsággal, a műveltségben állapotokkal.

A tudatlanság és elmaradottság sok élet-áldozattal járt a tolnai falvakban. Az intézményes betegellátásra való törekvés gyökerei az 1700-as évek második feléig nyúlnak vissza. Néhány mezővárosban - Bonyhádon, Földváron - az adakozásból létre hozott "ispitál" a szegény, magányos emberek menedék- háza volt. Nem is folyt különösebb gyógyító munka ezekben az intézményekben, elsősorban az idős beteg emberek eltartásáról gondoskodtak. Bonyhádon már 1780-tól működött a Winkler Mihály plébános által alapított ispotály. Patikája 1819-tŐl volt és Egyed Antal vizsgálódásának évében egy "rendes és két