Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

8 mezőváros és 54 falu jelentése

12. Határa nagyobb része hegyes, egyéb éránt termékeny. A zápor földjeit gyakorta elmossa, és rétjeit elönti.

13. Termesztenek mindenféle produotumokat, úgy mint búzát, rozsot, árpát, kukoritzát, krumplit, mákot, reptzét, kendert és bort.

A dohány mivelést pedig legfőképpen űzték addig, még fárat- ságokhoz alkalmaztatott ára és illendő által vétel volt, de miolta tsalfa zsidókra bizza, igen megszűnt ezen productum- hoz kivántató intustriájók, s következésképpen szemlátomást elszegényednek. Ménes és gulya nintsen, s birkát is tsak keveset tarthatnak.

14. Nyilványos intézete u. m. fabrikái ad. nintsen.

15. Nyáron, sőt gyakorta téli időben is, mikor bővebb bor termések vágynak, az öregek a szőlő hegyeken lévő pintzékben való sétálással és az ottan egymással való beszélkedéssel, a fiatalság pedig az néhai vasárnapi napon a kortsmában leendő musika mellett mulatoznak.

ló. A fekvésre nézve nyúlik két utzában Osttul Vest felé, Süt felé hegy és Nord felé rónás.

■] ]/•

17. Az 1828/9- katonai esztendőben fizet adót 705 f 20 xr. Földjeinek 3/5t-t része 5^-^ és 2/5^-* része 9^-°^ alatt vágynak.

le é /

Borátul áltáljában 5 - . A tavasziaktól, a melyek kapaval

tZölí

munkálják, áltáljában 9 - alatt vagyon,

18. Zsidó vagyon egy /juraság árendása:/, s kereskedéssel, főképpen a pálinka főzéssel keresi élelmét. Czigány nintsen.

19. Orvos az helységben nintsen. Az nagyobb részint uralkodó betegségekbe, úgy mint hideglelés, vérhas és nerfenfieberben, egy része ugyan orvosi segítséget keres, de más része vagy héjában valók után kaphot, vagy a természetre bizza, melyet sokan élet vesztivei fizeti.- 118 -