Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)
8 mezőváros és 54 falu jelentése
112 délfelé vágynak, a melyek közül egyik Schlovakenbergnek, a másikát Schellenbergnek nevezik, A házak nintsenek öszve építve, hen©m szép rendesen, A falun felit! vágynak alatsony dombokon a szőlők, az az éjszak felé, A falu közepén van a fejér bádokos tornyu templom egy kis hegyen, mindjárt közel a T. praedikator Urnák lakása, által ellenében az oskola=ház * s nótárius! quartély. Egyéb eránt pedig a helység gyümölts fákkal mind egy szép erdötskével, mind a két soron bé vagyon kerítve, a melyek alatt kies sétallás - kiváltképpen tavaszkor, mikor a gyömölts fák virágoznak, *s a fülemülék hangosan énekelnek - esik, 17. A határnak egyik részében termő gabonátul adják a kilentzediket és a tizediket, a második részében, melyet Kis=Izménynek neveznek termő gabonábul tsak a kilentzediket adják. 18. Az izményi zsidóházban 8 lélek találkozik, Czigány egy sem. Katona adót az az contributiot 18 28/29 észt, fizetnek a lakosok á3l f 13 1/2 xa, domesticat hlZ f 52 1/3 xr. Öszvesen 8kk f 6 pengő pénzben, 19. Orvos itten ugyan nintsen, de az nagymányoki orvost Gebhárdt János urat szokták leggyakortább a betegjeikhez elhozni. Többnyire orvossággal élnek. szőr 20. Az helységnek nevezetesebb történetei ezek hogy 1 - 1739 esztendőbe pestis uralkodott benne, mely a megnevezett esztendőben junius 3^-^° elkezdődött * s ootobernek l6^i^^n végződött, 2S-or hogy 1799-^ esztendőbe áprilisnek ll^i^11 a felső falunak mind a két sora és igy a falunak a fele elégett, és az oltátul fogva, imitt-amott a faluban tűz támodott. Az is a nevezetes történetei közé számláltathatik, hogy ezen helység 62 esztendeig katonaságot quártélyba tartott. 21. Az ö közönséges eledelek kenyér, marha és füstölt disznó hús. Kedves étkek disznó hússal megtolt disznógyomor /jSchwarte- magenj/ vastag vellös kolbász /\ Hirn Salami Wurst :/, haluska salátával, érett túró /: Quargl :/, kolompár vörös
