Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
Garay János levelezése 1827-1853
A Tudományos Gyűjteményből tudható (1822), hogy Döbrentei Gábor és Desseffy József lexikont készült kiadni magyar írókról. A terv a Közhasznú Esméretek Tára című sorozat formájában valósult meg az 1830-as években. A Wigand Ottó kiadásában megjelenő első magyar nyelvű általános lexikon a német Conversations-Lexikon hazai változataként készült. Már a munka indulásakor (1830) vitákkal, majd pereskedéssel járó könyvkiadás anyagi kudarccal végződött. Bajza József Jogi tanulmányokat folytatott, a drámai költészet iránti érdeklődése színházi előadások látogatására csábította, de akkoriban az tilos volt az egyetem diákjai számára. Garay Színválasztás c. verséhez hasonlóan írta érzelmes-bús dalait. Közügynek tekintve az irodalmat, mindig vállalta a vitát az olvasók nevében, az ostobasággal szemben. Küzdeni kell az elvekért - vallotta - üldöztetést kiállni... Tollcsatáiról idézi irodalomtörténetünkből a korabeli vélekedést Tóth Dezső: Bajza a literatúrában az, ami gróf Széchenyi a politikai pályán. Én lelkemnek minden örömével s igaz fiúi bizodalommal írtam kedves szüleimnek s remélem, hogy fiúk, kit hajdan kedves és szeretett fiúknak neveztek, mondom reméltem, hogy fiúk boldogsága kegyeteket mód nélkül meg fogja örvendeztetni: de meg az én szüleim a helyett keserű panaszokra, tiltó aggodalmakra fakadnak én s választott kedvesem iránt a legfurcsább gyanakvásokra fakadnak, s mindezeket valóban máig sem tudom, miért? Kedves uramatyám azt írja, hogy magamnak is alig van annyi jövedelmem melyből egyedül elélhetek; hát feleség s gyerektartásra! — ebbeli aggodalmaikra ugyan kielégítőleg nem válaszolhatok, mert senki homlokára nincs írva, mennyit fog mégjövendőben keresni, s mennyire juthat, de én legalább ajelenre nézve úgy tapasztalom, hogy keresményem még akkor is elég leszen, ha az isten egykét gyermekkel megáld. A Regélő hivatalától naponkint egy pengő forintom járván, az még nem mind, mert azon felül az egész reggeli s estéli órákban külön, a magam részére is dolgozom, s dolgozni fogok, mint p. o. jelenleg is a Conversation Lexikon* pótlék köteteit hárman magunkra vállaltuk kidolgozni, hol egy-egy ívnyitől 12 pengő forint fizettetik, drámám is kettő lesz maholnap készen; az egyiket a pesti nagy színházban a múlt hó 19.kén adták elő számos közönségjelenlétében, mely egyes kifogásokat kivéve, zajosan fogadtatott s tetszést nyert; egyik könyvárus legott ajánlkozott is kiadására stb. De nem akarom kegyeteket efélék előszámlálásával fárasztani, a nélkül is a pénzszerzés akár honnan és mimódon, kinek-kinek a maga mestersége s gondja szerint történik. Röviden, éven által 1000 forintra feljövök, s ennyi úgy találom elég s ennyi jól tudom egy velem egykorú új fiscalisnak168 sincs tanuló társaim közt, s által nem látom, miért óhajtja oly nagyon asszonyanyám, hogy bárcsak fiscalis volnék hát legalább! Minek az? Az én rangom, mint literator169, mindig annyi, ha nem több, mint egy fiscalisé, s látjuk mit kereshet egy kivált új fiscalis Pesten? Látjuk, hogy Vörösmarty, Bajza*, Rótkrepf, Munkácsi stb. semmi hasznát sem veszik fiscalisságuknak; én pedig egy puszta címért 2 esztendőt el nem töltök, mert két év alatt három annyit tehetek a literatúrában! S végre mi gondja arra a világnak, hogy én mi vagyok? Ha feleségemnek az én rangom elég! Nékem az ő és polgártársaim tisztelete s kedves szüleim megelégedése többet ér, mint a szegszárdi mindentudók, vagy vármegyei cancellitaság170 stb. De hagyjuk el a kellemetlen tárgyat, csak még fiatalságom iránti kifogásukról azt a megjegyzést, hogy váljon jobb-e, ha életemet törvényes szerelem karjaiban élem el, vagy - A világban szerepet asszonyok közt játszani sem természetem, sem alakom, sem időm nincs, körülményeim meg nem engedik; inkább egy kisebb körbe vonom magamat, hol övéimtől szerettetve boldogabb vagyok, mint azon pillangók, kik egy nagyságos asszonyi mosolygásért tízszer a földre hajlonganak; ily nyomorú alázkodás az én természetemmel nem egyezik, pedig csak ily módon lehet a világban asszonyok által előlépni - mint szegénynek és nemtelennek úgy sincs egyéb jussom a hazában és világban, mint az, hogy szerelemből és szabad tetszésre házasodhatom, ezen jussom pedig nem adom tíz grófi czímért, nem azon képzelt boldogságért, melyet úgynevezett gazdag házasodás által vélnek némelyek elérni, miattam bátran vehet ez vagy az 30-50.000-re leányt feleségül, én a boldogságot pénzben és e tekintetben soha sem hittem létezni ezelőtt sem, s ezután sem hiendem, s büszke vagyok arra, ha ebben a világ véleménye nem az, a mi az enyém. Ennélfogva, ámbár igen sajnálom kedves szüleim meg nem egyezését választásomba, elhatározám magamban a nevezetes lépést, életemnek talán legszebbikét, megtenni. így az elgyűrűzés december* utolsó napján tartatott, s így én talán az egész 168 ügyvéd 169 irodalmár 170 hivatalnokság 64 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-1853
