Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
Családtörténeti emlékek
CSALÁDTÖRTÉNETI EMLÉKEK Az emlékkönyvben közzé tett 135 levélből a 125 magyar nyelvű, a 10 németül írt és fordított levél többsége Garay János tollából született. A Garay-gyűjtemény őrzi a költő címére érkezett leveleket is. Saját kezű- és diktált levelek 114 Szüleinek címezve 56 Garay Alajoshoz 27 Garay Terézhez 12 Garay Antalhoz 5 Augusz Antalhoz 3 Petőfi Sándorhoz 2 Diktált levelek a szülőkhöz 2 Fiának diktált levél a szülőkhöz 1 Vörösmarty Mihályhoz 1 Nagybátyjához 1 Csapó Dánielhez 1 Dőry Mihálynéhoz 1 BorosJánoshoz 1 Merwerth Ignáchoz 1 Német nyelvű levelek 10 GarayJánoshoz írt levél 20 Teleki Józseftől 3 Vörösmarty Mihálytól 3 Arany Jánostól 2 Döbrentei Gábortól 1 Eötvös Józseftől 1 Fáy Andrástól 1 Gyallay Gézától 1 Kovizmics Antaltól 1 Schedel (Toldy) Ferenctől 1 Széchenyi Istvántól 1 Tóth Lőrinctől 1 Urményi Józseftől 1 Vachot Sándortól 1 Bihar vármegyétől 1 Szépek Könyve kiadóitól 1 Értesítés Garay János haláláról i A GARAY EMLÉKKÖNYV a költő haláláig írt, fent sorolt leveleket tartalmazza. Garay Jánosról Szekszárdon az 1898-ban megjelent Garay Album után 1956-ban vehettek kézbe új helyi kiadású életrajzkötetet, Garay János válogatott művei címmel, 2000 példányban. A könyvet Kovács Antal szerkesztette, tanulmányt is készített hozzá. Előszót Máthé Géza megyei könyvtárvezető írt. Miszlai György emlékverssel tisztelgett Garay előtt. A vers utolsó sorai: Mi föltámasztunk: sok-sok versedet Csokorba gyűjtve, - fénylő szellemed Fölé arannyal írjuk föl neved!... A könyvből tudjuk, hogy Garay halálának 100. évfordulóján (1953) kiállítással egybekötött városi és megyei megemlékezést tartottak a vármegyeházán. Rendezői - Tolna megye, Szekszárd rendezett tanácsú város, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Babits Mihály Irodalmi Társulat - akkor határozták el a meg is jelent kötet kiadását. A közgyűjteményekben őrzött levelek egy része Garay János halála után íródott. Maradtak levelek Garayné Babócsay Máriától, melyeket Garay Alajosnak írt, első- szülött fia halálakor. Levelet váltott Bodnár István szekszárdi lapszerkesztővel is, aki 1898-ban a Garay Albumhoz, majd a Garay Naptárhoz kért és kapott a költőtől fennmaradt leveleket, kéziratokat. Levélváltásukból kiderül, hogy voltak olyan családi dokumentumok, melyeket az özvegy nem kívánt közlésre átadni. A Garay-gyűjtemény része az id. Garay János elleni csődper anyaga és a szoborbizottság néhány jegyzőkönyve. A szépen rajzoló Garay Alajos (1818-1886) érdekes hagyatéka a szabadságharc idején elszenvedett fogságai helyén készített ceruzarajz-gyűjtemény és egy arckép a bátyjáról. Költő testvére leveleit is igyekezett megőrizni. Közülük többet lemásolt, de helyenként eltért írója eredeti fogalmazásától. Özvegy Garay Jánosné (1817—1907) túlélte az idős szülőket, férje öt testvérét és eltemette két saját fiát, Ákost (1838-1854) és Dezsőt (1842-1894) is. Leányával Gizellával (1841—1917) még részt vett Szekszárdon a költő szobrának színpompás avató ünnepségén (1898. június 5-6.). Garay Jánosnak két testvére élt házasságban. 36 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Családtörténeti emlékek
