Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

A szülőhely vonzásában

templomát választotta romantikus helyszínül, a krónikák szerint valós eseményekről énekelve.

Szegszárdon, hol jó bor terem,

A gazdag hegy’ tövében,

Kolostor állott, mint a bor Nem kisebb hir-nevében.

Ott Béla király*

Szent hamvainál87

Sok istenes életű Bencze barát

Éjjeli misére ruházza magát.

Szegszárdon múlat Salamon,

A magyarok’ királya,

A szent misére megjelen,

Mert hosszú éjszakája.

A szent mise zeng,

A nép szava cseng,

Minden megimádja az égnek urát,

S, ki most született, magas égi fiát...

„Isten hozott, Vilmos apát,

Isten hozott Szegszárdról - Fogadja Géza a lovast,

Segítve őt lováról - Honnét a veszély,

Mit emlegettél?

Tudtomra nyugodt kívül és ben a hon,

S békülve vagyunk mi is és Salamon.”88

Kölcsönös volt a kötődés. Szekszárd is ragaszkodott költő fiához. Ennek legszebb példáját adta szobra* állításával és azzal, hogy történeti hagyományaiba egyszer s mindenkorra beleszőtte Garay János emlékét.

87 Árpád-házi királyunk, I. Béla szekszárdi temetkezési helyére utalva.

88 Árpádok. Hősköltemény. Garay, 1854.413-498. p. Részlet.

Az Árpádok hőskölteményben Endre (azaz I. András) király és testvére, Béla herceg Várkonyban találkoznak, a Vörösmart}' által is megénekelt korona és kard közötti választáskor. Béla a kardot választja és testvérháborúban nyeri el a koronát. Benedek rendi apátságot alapít, majd lelkiismerete megnyugtatására templomot építtet a Szent Megváltó tiszteletére Szekszárdon (1061). Az a kívánsága, hogy fiai majd ott temessék el. A költemény András fiának a történetével folytatódik. Salamon Szegszárdon a kolostorban szőtte az I. Béla fia, Géza elleni merénylet tervét. Ennek volt fültanúja Vilmos apát, aki a tervről titokban, még akkor éjszaka értesítette Gézát.

A Garay-ház Szekszárdon (balra lent).

Garay emlékkönyv ♦ Garay János szerelmei* 29