Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

A szülőhely vonzásában

Garay János figyelemmel kísérte a különböző tudományok ismeretterjesztő és szakkiadványait. Szerepet kapott szülővárosa helyrajzi leírásának kiadásában is, mely munkálatban Augusz Antallal* vállalt együttműködést. „Hála és öröm vezérli pennámat, midőn szerencsésnek érzem magamat a Tekintetes Úrnak jelenteni, hogy néhány hónappal ezelőtt a Tekintetes Úrhoz átnézés végett leküldött »Szegszárd topographiáját« ma megkaptam légyen. A hozzá mellékelt jobbításokat s igazításokat legnagyobb köszönettel vettem, s a szerént fogom intézni a nyomtatást is."74 Garay- nak az egyetemi könyvtárban volt állása, amikor Pécsre készült a természetvizsgálók gyűlésére. Alajosnak szóló levelében olvashatjuk: „...nőmmel most egy idő óta igen élénken tervezgetünk, t. i. a természetvizsgálók gyűlésére Pécsre szeretnék magam is rándulni, s dolgainkat úgy intézni el, hogy a gyermekeket Szegszárdon az öregeknél hagynók...”75 Tervéről végül le kellett mondania. Később őt kérték fel a természetvizsgálók következő, Pestre tervezett összejövetelének köszöntésére, ezt elfoglaltsága miatt nem vállalta, helyette Alajosra hárult a feladat.

Tolna vármegye köztiszteletben álló első alispánja és Tengelic ura, Csapó Dániel a fiatal költő házassága idején nyújtott kölcsönnel segítette az első saját lakás berendezésekor Garayt. Támogatottja, mint Augusz Antal és Bezerédj István felé is, verses hálaénekben mondott köszönetét jótevőjének emberi nagyságáért.

Magasb repülést adna tán dalomnak S dicső nevednek fényesb koszorút:

Ha felmutatnám Benned a közügyben S törvényhozásban őszült honfiút,

Ha megdalolni fognám annyi tetted,

Mikkel megyéd’ s a hont dicsőítetted.

Szívekhez inkább szólna tán az ének,

Ha a kedély’ lágyhúru hangszerén,

Benned a hőkeblű emberbarátot,

S a szerető embert dicsöjteném,

Ki ősi házát templommá avatta,

Midőn szegénynek s dúsnak megnyitotta...76

Versben üdvözölte Garay azt az eseményt is, hogy a vármegyeházán, Tolna megye nemesi közgyűléseinek egyik termében kifüggesztették Csapó Dánielnek* ma is ott látható arcképét.77 A Tengelicz c. emlékvers családi idillről énekel, sorai valamikor a Csapóék kastélya körüli park egy kövét díszítették. Bezerédj Istvánhoz közelebbi kapcsolat kötötte Garayt. Harmadik gyermeke, Dezső keresztapjának, az idős Garay csődperében közbenjáró országgyűlési követnek, sokat köszönhetett a család. Róla írta a következő sorokat:

Béla király' kincsét Tolnában századok óta Ássa, kutatja mesés hittel a balga csoport,

S nem veszi észre, hogy a kincset Bezerédy szívében Rég meglelte nekik a megye, rég a haza...78

Augusz Antal (1807-1878) Garay János egyik patrónusa. Középbirtokos konzervatív politikus Szekszárdon, Tolna vármegyei jegyző, majd alispán, a szabadságharc után megyefönök, 1853-ban bárói címmel kitüntetve.

Ahogy a Bésán, a Bezerédj és a Jeszenszkyek esetében, Csapó Dániel (1778-1844) alispánnak a költőt támogató jóakaratát azzal is viszonozta a Garay család, hogy a lánytest- vérek egyike házi szolgálatot látott el tengelici birtokán.

74 1833.július.

75 1845. február 2.

76 Csapó Dániel’ emlékére. Meghalt aug. 15-kén 1844. Garay, 1854. 111. p.

77 Csapó Dániel’ arczképe alá. Garay, 1854. 445. p.

78 Bezerédy István c. emlékvers. Garay, 1854. 328. p.

Garay emlékkönyv ♦ GarayJános szerelmei* 25