Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

A magyar nyelv és a költészet bűvöletében

Garay János drámái: Országh Ilona három felvonásban; Arbócz szomorújáték 5 felvonásban; Báthori Erzsébet történeti dráma 5 felvonásban.

Garay Jánosnak Arany Jánoshoz, Petőfi Sándorhoz és Vörösmarty Mihályhoz kötődő barátságáról szép részletek szólnak levelezésükben. Garay halála után írja Arany Gyulai Pálhoz: „Petőfivel való viszonyomat bővebben is érintheted: az ismeretség kezdetét, látogatását 1847..., 1848-ban Pesten kétszer... január végétől májusig (1849) családja nálam lakott Szalontán” - olvashatjuk az Arany János breviáriumban. (Kolozsvár, 1982.).

Ennek s hazámnak minden érverését Szentelni, tartom legszebb hivatalnak;

S így czímem is csak úgy legyen s csak egy:

Az emberé és a hű honfié.48

Garay költészete szinte krónikája a fontosabb politikai történéseknek. Véleménye volt országgyűlésről, törvénykezésről, közlekedésről, a nádor haláláról és jeles férfiak tetteiről. Ódák, himnuszok születtek tollából Deák Ferenc, Eötvös József, Fáy András, Kisfaludy Károly, Liszt Ferenc, Széchenyi István, Vásárhelyi Pál, Vörösmarty Mihály, Wesselényi Miklós és mások tiszteletére.49 Megénekelte Tolna vármegyei jótevőit, Augusz Antalt, Bezerédj Istvánt és Csapó Dánielt is.50

Fdosszabb lélegzetű drámái* már alig olvasottak, néhány a színpadra állítása idején sem aratott tetszést. Terjedelmes voltuk, nyelvezetük nem hozott sikert szerzőjének. Kisebb terjedelmű történeti elbeszélő műveit, balladáit jól fogadták olvasói. Kortársai is tanultak belőlük, Arany János* vitte tovább művészi magasságba. Újabb betegeskedése idején és minden jövedelem hiányában, isteni gondviselésnek tekintve mondott köszönetét Vörösmartynak az akadémia által megítélt díjért, a jutalmul kapott 100 aranyért és az ezüst serlegért.„Mintegy messzelnyi51 nagyságú ez, egészen ezüstből, belől megaranyozva; egyik felén az academia czímere tallérnyi nagyságban, másik felén ennek megfelelőleg ez írás olvasható: Garay Jánosnak, verseiért, a magyar tudós társaság 1844, száz aranynyal.”52 Az akadémia éves nagydíját verses kötetéért kapta, Fényes Elekkel megosztva.53 Alajosnak írt véleménye saját tapasztalatból fogalmazódott, amikor öccsének gyűjteményes kötet kiadási tervéről értesült, „...halld általános nézeteimet, miket füzeted átolvasásánál... mintegy magoktól első pillanatra felötlöttek. Őszintén s épen azért, hímezés nélkül... de remélem nem igaztalanul szólok: E versek úgy a mint itt vannak, egybegyűjtve és osztályozva, összeskiadásra - nem valók... meg mondom miért. Egyes vers vagy költemény, midőn kiadatik... szép és jó tulajdonai miatt vétetik fel s kedveltetik meg, megitéltetik úgy a mint van, egy magamagáért és maga körében... összes kiadásnál ellenben sokkal magasabb szempont áll elő, e vagy ama mű becsének megítélésénél: ott minden egyes mű, de különös, az egész gyűjtemény, az egész irodalom fennállása szempontjából méretik... Kevés benne vagy épen hiányoznak belőle egy magasztos kebelnek szépre, nagyra lángolón szelleme, a kor uralkodó eszméi, lelke még igen ritkán s kevés helyen tükröződnek vissza költeményeidből, ezek ihletése nélkül pedig... bár milly mély- és szépérzésű kebel legyen is egyébként,... még mindig csak előcsarnokában van a költészetnek.”54 Ma is érdemes kézbe venni Garay János Utiképek c. rövid írásait. Művelt utazóként figyelte a magyar vidéket. Szinte nincs olyan levele, melyben ne volna szó valamelyik országos lapról, újdonságról, a pesti vásárok idejére megjelenő könyvekről. Családtagjait elárasztotta olvasnivalóval, segítségüket és kapcsolataikat is igénybe vette előfizetők gyűjtéséhez. Büszke volt könyvtárára.55 Testvéreit is több olvasásra biztatva írta: „...kitűnő szellemek műveinek is, nem elég egyszeri elolvasása, vagy ismeretsége, azokkal folytonos szellemi társaságban kell lennünk. S én meg nem fog48 Vahot Imréhez. Pest, augusztus 1-jén 1844. Garay, 1854. 319. p.

49 Garay, 1854.106,107,114,127,163,164, 323, 344, 345. p.

50 Uo. 111, 345. p.

51 Kb. 3,4 dl.

52 1845. február 2. A sokáig szekszárdi múzeumban őrzött és elveszett serleg, egy megyeszékhelyünkhöz közeli községben lakó gyűjtő tulajdonaként bukkant fel 1992-ben.

53 Garay János versei. Pest, 1843.

54 1845. szeptember 29.

55 Büszke volt az Arany Jánostól kapott sétapálcára is, mely a szekszárdi múzeum Garay-emléktárgyainak egyik szép darabja.

18 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay János szerelmei