Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

Adatok Garay János életrajzához

1886 68 éves korában meghal a költő öccse, Alajos.

1893 Foton utcát neveznek el Garay Jánosról.

1894 Október 1-jén a szoborpályázat határideje. Nyolc pályázó. Bírálók Szekszár- dón Boda Vilmos, Fördős Vilmos, Tóth Ödön, Bodnár István, valamint Budapestről Stróbl Alajos, Zala György és Fittler Kamill.

1894 52 éves korában meghal Garay János másik fia Dezső.

1894 December 8-án a szoborpályázat nyertese Szárnovszky Ferenc. Az ő alkotása pl. a millenniumra készült Kiegyezés szobor is.

1895 Január 5.: Szerződés Szárnovszky Ferenccel, a költségvetés 24 ezer korona.

1895 Október 10. A bizottság elfogadja a mintákat.

1897 Május: a párizsi E. Gruet cég fogja önteni a szobrot. Elkészül augusztus 20- ig, majd Az obsitos dombormű is.

Párizsi szobrászok - Falguiére, Dalon, Ingalbert, Puech - dicsérték az alkotást: méltóság, nyugalom, erő árad belőle. A talapzatot Hector d’Espony párizsi műépítész tervezte: anyaga haraszti mészkő, stílusa kései reneszánsz.

1897 Szárnovszky elkezdi faragni a géniuszt (pátyi kő).

1898 Özv. Garay Jánosnét többször meglátogatja pesti Reáltanoda utcai lakásában Bodnár István (1863-1945) szekszárdi lapszerkesztő, hogy adatokat gyűjtsön a készülő Garay albumhoz.

1898 Június 6-án szoboravatás Szekszárdon. (Mellszobor-formában másolata van Budapesten az egyetemi könyvtárban.) A vasútállomáson 50 kocsi várja a Perczel Dezső belügyminiszter vezetésével érkező vendégeket. Szekszárd központjáig az út közben zenekar, fáklyák és ünneplő sokaság. Elszállásolás magánházaknál. Főispáni estély, a Kaszinó (Augusz-kastély) nyári helyiségében, Garay Ferkó és zenekara játszott, újságírók, művészek a Szegszárd Szállóban.

Vasárnap fellobogózott város, tribünök, páholyok, beszédek, bankett 240 főre, a gimnáziumban megnyílik a múzeum kiállítása, a Kaszinó kertben (Augusz-kastély mögötti, akkor még bekerített parkban, ma Liszt Ferenc tér) táncestély ezer gyertyavilágnál. Özv. Garay Jánosné (81 éves) és Gizella lánya Sass Istvánná szállóvendége. Wosinsky Mór (1854—1907) írja az alkalomra megjelent Garay Albumban: „Alig van költőnk, ki többet merengett volna nemzete múltján, mint Garay. Ö a honszeretetet s költeményeinek legfőbb tárgyát e forrásból merítette... mint tanuló a szünidők alatt bebarangolta a város határát, előszeretettel merengett mindazon helyeken, hol habár csak regékbe, mondákba burkoltan a város régmúltjának egy-egy életnyomát fedezhette föl... Nálunk a gondatlanság csipelybe tett kezekkel nézi, mint sodorja a mindent megemésztő idő az őskornak hagyományait évről évre mindinkább a feledés feneketlen üregébe.”

1907 90 éves korában meghal Garay János özvegye, Babócsay Mária.

1910 88 éves korában meghal a költő másik öccse, Antal.

1917 76 éves korában meghal Garay János leánya Gizella.

1923 A szekszárdi gimnázium felveszi Garay János nevét.

1956 Szekszárd kiadja a Garay János válogatott művei c. könyvet.

1971 Szobor készül a szekszárdi Garay Gimnázium számára. Alkotója Búza Barna (1910-2010).

186 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Adatok Garay János életrajzához