Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

Adatok Garay János életrajzához

ADATOK GARAY JÁNOS ÉLETRAJZÁHOZ

1812 Október 10-én született Szekszárdon, Garay János és Walter Zsuzsanna (helyenként Valter) negyedik gyermekeként.

1823-ig Iskolás évek Szekszárdon.

1823—1828 Apja papnak szánta — tanulmányok Pécsen a cisztercitáknál.

1829-től Pestre költözik, tanulmányok az egyetem orvosi karán és a bölcsészkaron. „A nyári vakációban még Szekszárdon tartózkodott. Kedvvel barangolta be a város történelmi emlékekben gazdag vidékét, ahol nemcsak a lakosság, hanem a várost körülvevő hegycsúcsok várromjai is csodás regéket zengedeztek a római világról, a tatár pusztításról és a török háborúkról...”

1830 Házitanító kovásznai Kovách Zsigmond házában.

1831 Nyári szünidőben, a kolerajárvány idején Szekszárdon.

1833 A Tolna megyei Sárközről írt a Tudományos Gyűjteményben,

1833- tól A Regélő c. lapnál segédszerkesztő, dolgozik a Rajzolatok, a Társalkodó stb. lapoknál.

1834 Megjelenik a Csatár c. hőskölteménye, mely Tóth Dezső szerint a„hexamete- res nagyepika egyik utolsó hajtása.”

1834- től Francia darabokat fordít színházak számára a mindennapi kenyérért.

1835 Részt vesz a Pesti Drámai Egyesület alapításában.

1836 Január 14-én házasságot köt Papp Mártával. Lakása Váci u. Mosonyi-féle ház.

1836 Július: meghal koraszülött fia Gyula, akit anyja is követ a sírba.

1837 November 29.: házasságot köt Babócsay Máriával.

1838 Másfél év Pozsonyban, a Hírnök c. lapnál,

1838 Elkészül legszebb balladája, a Kont.

1838 November 24-én fia születik, aki az Ákos nevet kapja.

1839 Újra Pesten, lakása Leopold-város, Három korona utca, Hanzély ház, második emelet, az udvarban.

1839 November 23-án arról értesíti a Tudományos Akadémia, hogy megválasztották a Nyelv- és Széptudomány osztály levelező tagjává.

1839 December 2-án akadémiai székfoglaló előadás A magyar írók s irodalom Pesten ötven év előtt és most címmel.

1840 Augusztus 29-én a Nemzeti Színházban színre viszik Báthori Erzsébet c. drámáját, Laborfalvi Róza főszereplésével.

1840 Kiadja Magyar és német beszélgetések c. sikeres kézikönyvét.

1840 November 25-én Garay János, Eördögh István, Gaál József, Szigligeti Ede, Beöthy Zsigmond és Kuthy Lajos beadványt készítenek, jobb honorálási feltételeket kérve az országgyűlés színházi küldötteitől.

1841 Január 20-án megszületik Gizella nevű leánya.

1841 Április 30-án kérvényt ad be Erdélyi Jánossal közös lap, a Regélő indítására. Az engedély feltétele: „semmiféle formában, semmi szín alatt politikai témák bele ne kerülhessenek.”

1842 Január 23-án értesítést kap a Kisfaludy Társaságba való felvételéről. „író vagyok testestül-lelkestül; az irodalomon kívül nincs állásom s nem is akarom, hogy legyen...” — írta köszönő válaszlevelében.

182 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Adatok Garay János életrajzához