Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)

A vármegyeháza épületének csendjét jó néhányszor megzavarták politikai csatározások, a reformkor időszakában a „kubinszkiak és a pecsovicsok”, az ellenzékiek és a konzervatívok vitái. 1839 tavaszán az országgyűlési követválasztásra 1600 megyei nemes jelent meg. A három napig tartó szavazás eredményét a konzervatívok nyomására a főispán a szavazatok pontos összeszámlálása nélkül hirdette ki. Az eredmény nem kétséges, győztek a pecsovics tábor jelöltjei, Dőry Gábor és Perczel István. Bezerédj István vesztett a küzdelemben. Az ellenzék visszaélésekre gyanakodott, és szervezkedni kezdett. A konfliktus egyre mélyült a felek között, és a június 17-i közgyűlésen a szócsata verekedésben végződött. Többek megsebesültek, és közel 100 forintos kár keletkezett az épületen, valamint a bútorzatban.81 Az 1848-as forradalom történéseiből talán a legnevezetesebb a március

25-i megyei gyűlés volt, amely népgyűléssé alakult át, ahol Bezerédj István és Augusz Antal alispán jelképes kézfogásával megszületett az érdekközösség az ellenzékiek és a konzervatív tábor között. A közgyűlési terem, a karzata, a folyósok, majd az épület előtti tér is megtelt szekszárdiakkal és a környékről a piacra érkezőkkel a pesti forradalom hírére.82 Számtalan ehhez hasonló pillanatkép idézhető fel a következő évszázadból is. A főispánok beiktatásának ünnepsége mindig kiemelt esemény volt a vármegyei közigazgatásban. A programsorozat a belvárosi templomban tartott közös istentisztelettel indult, majd a résztvevők átvonultak a vármegyeházára. A beiktatás legfontosabb momentuma a főispáni székben helyet foglalt új főispánt a főszolgabírók a vállukra emelték. Majd köszöntő beszédekkel folytatódott az ünnepélyes ceremónia. Mádi Kovács Imre főispáni székfoglaLiszt Ferenc koncertjét hirdető plakát 1846. október 18.

Liszt Ferenc (1811-1886)