Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)

ték 1926-ban. Az árnyékszékek kora lejárt, a főispáni és az alispáni lakosztályban már a fürdőszoba megjelent. A két világháború között az emelet nagy részét a főispáni és az alispáni lakrész foglalta el. Az északikeleti szárny sarkában helyén maradt a levéltár, majd a keleti szárny folytatásában a főispáni lakosztályhoz tartozó helyiségek következtek: cselédszoba, konyha, inas szobája, még egy konyha, fürdőszoba, két háló, ebédlő, vendégszoba, 3 kisebb-nagyobb szoba. A folytatásban a főispán hivatali szobája mellette a kis tanácskozó terem, a nagy tanácsterem, az alispán hivatali szobája és a titkárságának szobái láthatók a terven. Ezután a körsétát folytatva az alispáni lakás, azaz egy szalon, egy lányszoba, két hálószoba, fürdőszoba, gyerekszoba, még egy fürdőszoba, konyha területén járunk. Az utóbbi 4 helyiség már a főbejárat fölött található. Átsétálva a kis lépcsőházon, az északi traktus irányában volt még egy vendégszoba. Az alispán számára 20. századi modern, komfortos lakást biztosított a vármegye.76 Az épület többi részében már csak a vármegyei hivatalok működtek. Szállásként is szolgáló egykori szobák a polgári kori ügyintézésnek

megfelelően „irodává alakultak át. A járási főszolgabírói hivatalok a járások központi székhelyére költöztek. A vármegyei bíráskodás és börtön is kikerült az épületből a kiegyezést követően átszervezett bírósági rendszer bevezetésével, a megyei törvényszék és a börtön felépülésekor.

A vármegyeháza történelmi, hivatalnoki arcképcsarnoka is kiegészült számos darabbal olyannyira, hogy a festmények már nemcsak a közgyűlési terem falait borították be, hanem a kis tanácstermét is. A hivatalnokok alakjának megörökítése a 19. század elejétől bevett szokás a vármegyékben. Uralkodók, vármegyei jeles tisztségviselők, hivatalnokok, főispánok, alispánok, illetve a vármegyéből indulva országos karriert befutott személyiségek szerepeltek a hivatali galériákban. Tolna vármegye esetében is e szempontok alapján állítódott össze a történelmi képtár, amelynek kezdeményezői a művészeteket pártoló Tihanyi Tamás főispán és Csapó Dániel alispán voltak. 1828 márciusában a vármegye közgyűlése a főispánok arcképének megfestetéséről határozott. A döntést követően készült el Klimó György pécsi püspök, tolnai fő-