Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)

Tolna megye és Szekszárd város 2011 -ben kettős történelmi jelentőségű eseményt, a bencés apátság alapításának 950. és a romjain felépült vármegyeháza átadásának 175. évfordulóját ünnepli. A vármegyeháza jubileuma összekapcsolódott Európai Uniós támogatásból történő rekonstrukciójával, amelynek köszönhetően Pollack Mihály nemesen egyszerű, harmóniát sugárzó, a klasszicizmus korát idéző alkotása ismét egykori szépségében tündököl. A szekszárdi vármegyeházát a Mester legjelentősebb vidéki középületének tartja Zádor Anna, Pollack Mihály monográfusa. Pollack Mihály egyedi és eredeti megoldásmódokat alkalmazott a többször toldozgatott épület esetében. A klasszicista stílusjegyek felhasználásával végül is egységes építményt teremtett. Valóban: a vármegyei székház összképe tökéletesre sikerült, idézve Zádor Annát: „A vidékies hangulatnak megfelelő nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, tágas és kényelmes, a közlekedést megkönnyítő beosztásával, jó térhatású, zárt udvarával a vidéki középület sokféle követelményének felelt meg, és megoldása egyszerre hagyományosnak és korszerűnek, helybelinek és nagyvonalúnak, egyszerűnek és méltóságteljesnek látszik. ” Mindezt a Mester úgy oldotta meg, hogy a négyszöget alkotó, egyébként kétszintű épület északi részét háromszintűvé bővítette, ugyanis a talaj lejtése itt alagsori helyiségek kialakítását tette lehetővé. A méltóságteljességet pedig a főhomlokzaton a három-három lapos óriáspillérrel, az ablaksorok egyenletes elosztásával, a kiugró főbejárat portikuszával (oszlopcsarnok), a rizalittal, a timpanonnal érte el. A Garay térre néző, a dísztermet magában foglaló oldal gazdagabban kiképzett. Az egész épület puritánságát az egyenes vonalak, az alaprajz, a homlokzatok tagoltsága, arányossága teremtette meg. A vármegyeháza különlegessége a zárt belső udvara, ahol a homlokzatok sarkainak ferde le- metszésével a tér nyolcszöget alkot a nagyság képzetével. A hármas egységben kiemelt, hatalmas ablakok a kellemes és napsütötte hangulatot keltik a szemlélőben. Szerencsére az épület külsejében nem történt semmiféle átalakítás, viszont a belső tereit többször átépítették az aktuális igények szerint.72 Belső átalakításokat végeztek már az 1850-es években Winkler János császári és királyi útmester kézjegyével ellátott tervrajz szerint. 3

Az épület modernizációja is bekövetkezett a kor elvárásaihoz igazodva. A telefonvonal kiépítése 1892- ben74, a villany75 és a vízvezeték bevezetése a 20. század elején megtörtént. A vízvezeték tervét Bründl János és Szabó János szekszárdi vállalkozók készítet-