Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)

cán üveg tintatartó és porzó, 3 cserép tintatartó porzó tartóval és tárcával, valamint olló sem hiányoztak.67 Gyakorlatilag 1834-ben már birtokba vették a tisztségviselők, a személyzet az új helyiségeket. Az épületet már teljes szépségében megcsodálhatták a járókelők. Megtette Garay János is, aki az élményét megosztotta az országgal a Honművész című lap oldalain. Költőnknek köszönthetjük az első leírást a Pollack tervezte új székházról. Természetesen Garay a lelkületét tükröző megfogalmazásban ,,piperés pünkösdi királyné” költői képpel jellemezte a pompázatos épületet.68 Belépve a hatalmas, rizalittal kiemelt, dór oszlopos főkapun, boltíves oszlopokkal három részre tagolt kapubejárat fogadta az érkezőt, ahonnan jobbra indulva megkezdjük 19. századbeli képzeletbeli sétánkat. Az alsó traktus indult a főadószedői hivatallal és a pénztárral, majd a hivatalok sora folytatódott

az aladószedői és a számvevői hivatallal, a Styrum- Lymburg Hagyomány kormányzói lakásával, a földvári esküdt és főszolgabíró szállásával, a szakács szobájával, a büntető törvényszék a pertárral, az al- és főügyészi szobákkal, a nagy konyhával és ahhoz kapcsolódó helyiséggel, a simontornyai és a második földvári járásbéli esküdt lakásával, a kápolnával, a siralom szobával, az orvosi szerek szobájával, a nemesek, az asszonyok börtönével, a káplár lakással, a rabdolgoztató több helyiségével, a rabok konyhájával, a tömlöcökkel, a hajdúk szobájával és végül a kapitányi lakással végződött a földszinti rész. A kapubejáratból balra lévő lépcsőkön feljutva az emeletre, jobbra véve az irányt akkor először egy kis termet találunk, majd következett a katonák szobája, a dombóvári esküdtek szobája, a második alispáni lakás, a himlőoltás elnökének a szobája, az első alispán lakrésze, a nagyterem, a

A hivatali szobák berendezésének leltára 1836.