Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)

20-án tartott közgyűlésen a vármegye újabb segedelemadásra szólította fel a megyei urakat. 1832-ben a vármegyeháza napkeleti, nyugati és északi része kí- vül-belül, a földszint, az emelet a levéltárral, a jegyzői szobákkal, a kisebb palotával, azaz a tanácsteremmel, a tisztségviselők szállásaival, a pénztárral, valamint a tömlöcökkel, a rabok kápolnájával, a földalatti részek már tökéletesen készek voltak. Ezt az évet a nagyterem körüli heves viták jellemezték. E témáról Pollack több levelet váltott a feszültség feloldásában segédkező Csapó Dániellel.64 Pollack tervtől eltérő változtatásokat kezdeményezett a vármegye. A Mester hallani sem akart a nagyterem karzatáról. Ügy érezte, hogy a legapróbb eltérés is megbontaná az általa megalkotott összhangot. Pollack tervei szerint a díszterem három hajós két-két dór oszloppal tagolt terem lett volna. Ellenkezése dacára az építtetők kitartottak a karzat mellett. De talán nem is ez a makacs kitartás ingerelte fel, hanem az állandó beleszólás az építés menetébe. Ami miatt az építkezés csúszott, a terv pontos kivitelezése sem történt meg, ezért foglalkozott személyesen a nagyterem munkálataival, az ablakaival, a fűtéssel. Nemcsak a közgyűlési dísztermen, hanem az egész déli szárnyon még mindig volt bőven tennivaló. Végül is a Mester megenyhült. Csapónak 1832. au-