Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)

Pollack Mihály nyugtája 500forintról 1828. május 1. nyomatékosan kérte a mestereket, hogy minden fel­lépő baj esetében forduljanak hozzá. Megkövetelte a tervei lehető legpontosabb kivitelezését, nem tűrte el a pontatlanságot, a minőség nélküli munkát. Visz- szatérve Pestre újabb részletterveket készített a tetőzet ácsolatáról, amelyet pesti Spiegel ácsmesterrel szeretett volna elkészíttetni. A bádogos munkákra is pesti mes­tert kért fel. A foglalkoztatott szekszárdi mesterekkel gyakran elégedetlen, különösen Stann kőművesmes­terrel. Lelkére kötötte Csapó Dánielnek, hogy na­gyon ügyeljen a Stann mesterre, hogy jó minőségű anyagot használjon és kövesse a terveiben megadott paramétereket.60 1828-ban a kőművesek és az ácsok dolgoztak az épületen. Szeptember elején Stann Ja­kab már jelezte, hogy a vármegyeházán dolgozó kő­művesek száma megfogyatkozott, és hirtelen nem tud elegendő segítséget szerződtetni. A tél közele­dett, a tetőzetet és a cserepezést mindenképpen be kellett fejezni. A vármegye közgyűlése szeptember 12-én intézkedett az alispán indítványára, hogy a Földvári, a Simontornyai és a Völgységi járás kőmű­vesmesterei adózói kötelezettségükből következően kézimunkával, azaz legényeik küldésével támogassák a vármegyei ügyet. Szeptember 15-én munkába állt a járásokból 5-5 legény, akiket hetenként cseréltek mindaddig, míg a ház fedele elkészült. 61 Az építkezés költségesebbnek ígérkezett, mint ahogy azt elképzelték. A pénz szűkösségével küzdöttek az építkezés egész időtartama alatt. 1828-ban a szek­szárdi nemesek már második alkalommal adták össze forintjaikat a kiürülőben lévő építési pénztár számá­ra.62 1829-t írtak, mire a helytartótanács értesítette a vármegyét, hogy az uralkodó megengedte az adókból bejövő, 42420 forint felhasználását a házi pénztárból, ami már el is fogyott addigra. Az építkezés abbahagyá­sa már oktalanság lett volna, ezért a pécsi káptalantól és egy tőkepénzestől 10000 forint kölcsönt vettek fel, amelyhez Csapó Dániel a saját jövedelméből 4000 forintot tett hozzá szintén kölcsönképpen. Kályhák felállítása és a folyosók, lépcsőházak kelheimi lapok­kal való burkolása szerepelt a forrásokban. Lehetsé­ges, hogy már ekkor felmerültek problémák a nagy­teremmel kapcsolatban is.63 1830. szeptember 2-ai közgyűlésre összegyűlt nemes urakat Csapó Dániel már körbe vezethette a majd­nem elkészült épületben, akik már megszemlélhették a székház északi emeletes részét, az oszlopos főbejára­tot és az építési számadást is. A következő, a sok ál­dozatot követelő kolerajárvány évében sem szünetelt az építőmunka. Pollack szeretett volna néhány dolgot tisztázni a helyszínen, de a betegsége és a családját ért tragédia miatt az útját elhalasztotta. 1831. június

Next

/
Thumbnails
Contents